Akiket már beoltottak, kaphatnak-e vakcinaútlevelet? Ezen a kérdésen rágódik az egész EU

A napokban Igor Matovič is nyilatkozott a vakcinaútlevél kérdéséről, mondván, "szükségünk van egy közös európai megoldásra, amelyik mindenkire egyenlően érvényes. Sajnálom, hogy egyelőre nincs erről megállapodás, majd márciusban folytatjuk az egyeztetést" – jegyezte meg a szlovák kormányfő az EU-s vezetők online csúcstalálkozója első napját követően.

A déli államok azt remélik, hogy ha lesz ilyen útlevél, akkor a 2021-es turisztikai szezon nem úszik el teljesen. Görögország máris kötött egy kétoldalú szerződést Izraellel, hogy az oltási igazolvánnyal érkező izraeli turisták mindenféle karantén vagy teszt nélkül beléphetnek az országba, és ott szabadon mozoghatnak.

Egyelőre Izrael az egyetlen ország a világon, amelyik ilyen oltási igazolványt kiállít az állampolgárainak – nyilván nem függetlenül attól, hogy Izraelben a legnagyobb a beoltottak aránya, a lakosság harmada kapta meg mindkét oltást, és több mint a fele túl van már az elsőn. Az EU-ban egyelőre csak a lakosság 3 százaléka kapta meg a második oltását is, és további 5 százalék van túl az elsőn.

Az oltási útlevél bevezetésének támogatója Ausztria is. A 27 EU-s ország közül 13-ban már most is adnak valamiféle igazolást a beoltottaknak, azonban ezek a helyi igazolások nem alkalmasak arra, hogy az egész EU-ban használni lehessen őket.

Az EU-csúcs után Ursula von der Leyen bizottsági elnök azt mondta, hogy három hónap technikai felkészülés biztosan kell, hogy minden határon, repülőtéren legyen technológia az ilyen dokumentumok olvasására. Angela Merkel német kancellár szintén arról beszélt a csúcs után, hogy nyár elejére várható, hogy ilyen igazolványokat kapjanak az emberek. Végleges döntést azonban a tagállamok vezetői nem hoztak az ügyben, csak elkötelezték magukat, hogy folytatják az egyeztetéseket.

A terv szerint a vakcina útlevél elektronikus lenne, jellemzően az emberek a mobiljukkal tudnák használni.

Csakhogy az egész tervnek igen komoly ellenzői, vagy legalábbis lassítói is vannak, többek között az EU két legbefolyásosabb kormánya, a német és a francia. Ennek több oka is van: Először is nincs még bizonyíték arra, hogy a beoltottak tényleg nem fertőznek-e. Lehetséges, hogy a beoltottak ugyanúgy tovább tudják adni a vírust, mint a nem oltottak, csak éppen maguk nem betegednek meg, vagy csak sokkal enyhébbek lesznek a tüneteik. Ráadásul ezeket a vizsgálatokat egyre többféle készítményen kellene megvizsgálni, ahogy az EU újabb és újabb gyártók vakcináit engedélyezi.

Külön bonyolítja a helyzetet, hogy van egy ország az EU-ban, amelyik olyan vakcinával is oltja a lakosságát, amit az EU nem engedélyezett. Magyarországról van szó, ahol orosz és kínai gyártók készítményeit is használják, és semmi sem garantálja, hogy az ezekről szóló oltási igazolást a többi tagállam elfogadja majd. Lengyelország például már jelezte, hogy ott csak az EU által engedélyezett készítményeket megkapókat tekintik oltottaknak.

Merkel arról beszélt az EU-s csúcs után, hogy ameddig nem juthat mindenki hozzá a vakcinához, aki csak akar, addig igazságtalan volna, hogy az oltottak kedvezményeket, mentességeket kapjanak.

Az új igazolvánnyal szemben szkeptikusok arra is figyelmeztetnek, hogy több tagállamban is alkotmányellenes lehet oltáshoz kötni bizonyos jogok gyakorlását, pláne amíg előfordulhat akár egyetlen ember is, aki önhibáján kívül nem jutott hozzá az oltáshoz. Mások viszont azzal érvelnek, hogy ha elő lehet írni, hogy például sárgaláz elleni oltás nem nélkül nem lehet az afrikai Togóba látogatni, és ezzel senkinek semmi baja sincs, akkor hadd lehessen hasonló korlátozást bevezetni Európában belül is.

(444.hu/para)