A kisebbségekkel való egyeztetés nélkül, rekordtempóban módosítanák a kisebbségi támogatásokról döntő tanácsok megválasztását

A jövő héten kezdődő parlamenti ülésen tárgyalni fogják a képviselők a Kisebbségi Kulturális Alap működését szabályozó törvény módosítását. A javaslatot 5 koalíciós képviselő terjesztette elő, és csak a pályázatokról döntő szakmai tanácsok tagjainak megválasztását módosítja.

A módosítás már augusztus 1-jén életbe lépne, tehát ősszel már ennek megfelelően kellene megválasztani az új szakmai tanácsokat, mivel a jelenlegiek mandátuma október 15-én lejár.

A könyv- és lapkiadók kihúzva

A javaslatot a képviselők nem konzultálták kisebbségi szervezetekkel, és hivatalos konzultációt nem is terveznek. Mivel a módosítást parlamenti képviselők terjesztették elő, így a tervezet nem szerepelt a nyilvános tárcaközi egyeztetésen sem, ezért a módosítás szövegéhez nem szólhattak hozzá a kisebbségi szervezetek és intézmények képviselői.

A támogatásokról döntő tanácsok tagjait jelenleg nemzeti kisebbségi szervezetei és a kisebbségi kultúra, művelődés, valamint a kisebbségi jogok területén működő szervezetek, intézmények jelölhetik és választhatják meg. A javaslat a jelölő és választó szervezetek körét szűkíti le kizárólag a nonprofit szervezetekre, vagyis kizárja az összes gazdasági társaságot, például a könyv- és lapkiadókat vagy a filmes cégeket is. Kikerülnek azonban a jelölő és választó szervezetek köréből azok az egyházi szervezetek is, amelyek nem nonprofit szervezetként működnek.

Csak a kulturális minisztériummal egyeztettek

A törvénytervezetet a kulturális minisztériummal egyeztették az előterjesztők.

„Nem tudok arról, hogy kisebbségi szervezetekkel folyt volna egyeztetés” – mondta a Paraméternek Ondrej Dostál (SaS) a tervezet egyik előterjesztője.

Dostál azt nem tartja problémának, hogy a gazdasági szervezeteket ki zárnák ki a KKA szerveibe való választásból. „Az az elképzelés, hogy az alap legyen az önkormányzatiság része, a gazdasági szervezeteket nem lehet a kisebbségek képviselőinek tartani, azok gazdasági társaságok. Az alaptól való pályázásból nem lesznek kizárva – mondta Dostál. – Ha valamilyen képviseletet keresünk, akkor azt inkább a nonprofit szervezetek képviselik.” Úgy véli azonban, hogy a törvény vitája során lehet majd rajta javítani, ha problémák merülnek fel.

Dostál a tervezet előkészítésében, megírásában nem vett részt, csak a beterjesztéskor csatlakozott az előterjesztőkhöz. Érzékeli azt is, hogy a vallási közösségek kizárása probléma lehet, elsősorban a zsidó kisebbség esetében, mivel a zsidó hitközségek komoly kultúraszervező erővel bírnak.

Pollák és Kumanová hallgat

Információink szerint a jogszabály részleteit ifjabb Peter Pollák (OĽaNO) dolgozta ki, kérdéseinkkel megkerestük őt is, de választ nem kaptunk. A kulturális minisztérium ugyan formálisan nem szerepel a tervezet kidolgozói között, de mint azt Ondrej Dostál is megerősítette, hogy a parlamenti képviselők egyeztettek a szaktárcával. Zuzana Kumanová (OLaNO), a tárca államtitkára előbb telefonon ígért válaszokat, majd azonban írásban kérte a kérdéseket, és hétfőre ígért csak választ.

Rigó: hibás lépés

Rigó Konrád (Híd) volt kulturális államtitkár szerint a gazdasági szervezetek kizárása éppen hogy ellentétes az alap küldetésével. „Nem tartom jó ötletnek a módosítást, mivel ezzel kizárják a teljes kulturális kreatív ipart a döntéshozatalból.

Ha a kultúrára úgy tekintünk, mint ami nemcsak a javakat használja fel, hanem hanem képes javakat teremteni is, azt leginkább profitorientált jogi személyekkel, cégekkel lehet megvalósítani – véli Rigó. – Az, hogy ezek ne legyenek részesei a döntéshozatalnak, az egy hibás lépés.”

Úgy véli, hogy a kultúra területén az önkormányzatiságot nem lehet csak nonprofit szervezetekre építeni. „Ha azt mondjuk, hogy a kultúrában önkormányzatiság van, és azok döntsenek róla, akik az adott szektorban dolgoznak, akkor ebbe a cégek is beletartoznak, nem értem, miért kellene őket ebből kizárni” – mondta a volt államtitkár.

A cél a szeptemberi választások átalakítása?

Azt sem tartja standard lépésnek, hogy a kormánykoalíciós képviselői javaslattal akarja módosítani a jogszabályt. „Eleve furcsa, amikor koalíciós képviselők dolgoznak ki egy olyan intézményre vonatkozó törvényjavaslatot, amely egy kormányzati szerv hatáskörébe tartozik” – magyarázta Rigó. – Kapkodnak, sietnek, és meggondolatlanul cselekszenek. Érezhető, hogy célzottan, a szeptemberi választásokat akarják más szabályok alapján lebonyolítani.

Ez összekapcsolva azzal, hogy az alap élére nyáron új igazgató kerül, veszélybe sodorhatja az egész intézmény működését, és a kisebbségi kulturális támogatáspolitikát” – véli a volt államtitkár.

Túl gyors és diszkriminatív módosítás

A túlságosan gyors módosítást kifogásolja Molnár Norbert, a KKA júliusban leköszönő igazgatója is. „A törvény módosítására szükség van, de átgondoltabban kellene megvalósítani” – mondta a Paraméternek Molnár.

A törvény létrehozná a nemzeti kisebbségek kulturális szervezeteinek regiszterét, ami Molnár szerint jó ötlet, mivel nem kellene minden választás előtt újra megszólítani a szervezeteket. De a jelölő szervezetek körének szűkítését diszkriminatívnak tartja, emellett pedig az augusztus 1-i életbe lépés nagyon rövid időt szab az új szabályok életbe léptetésére.

„Október 15-én lejár a jelenlegi tanácsok mandátuma, addig újakat kellene választani, és amíg nincsenek új tanácsok, nem lehet kiírni a jövő évi pályázatokat sem” – magyarázta Molnár.

Példaként mondta, hogy egy hónap alatt, ráadásul nyáron nagyon nehezen megvalósítható a nemzeti kisebbségek kulturális szervezeteit tartalmazó regiszter létrehozása, egy alapos regiszter nélkül pedig a választás is veszélybe kerülhet.

Molnár Norbert négy éve, az indulástól áll a Kisebbségi Kulturális Alap élén, júliusban lejár a mandátuma, az újabb ciklusra már nem pályázik. Az alap élén átélt konfliktusokról tavaly mesélt a Paraméternek.

Lajos P. János