1
Fotó: Paraméter
Megosztás
Az MKP Elnöksége kompromisszumos javaslatot fogadott el a Szövetség létrehozásával kapcsolatos fennmaradó problémák, a Beneš-dekrétumok, a területi autonómia alapdokumentumba foglalása és a párton belüli nyelvhasználat kérdésében. A területi autonómia követelését nem erőltetnék, viszont a kisebbségek jogainak erősítése a területi önkormányzatokban szerepel majd az új párt célkitűzései között. A javaslattal egyedül Berényi József, az MKP alelnöke nem értett egyet az elnökség tagjai közül, éppen a területi autonómia kihagyása miatt.
Miért nem volt elfogadható önnek az MKP Elnökségének kompromisszumos javaslata a területi autonómia követelésének explicit megnevezése nélkül?
Mi különbséget teszünk autonómia és önkormányzatiság között, mert a területi önkormányzatiság szlovák partnerekkel vitaképes, az autonómia nem vitaképes.
De mindkét kifejezés gyakorlatilag ugyanazt jelenti.
Nekünk igen, de a szlovákoknak nem. Ezért használunk mi következetesen területi önkormányzatiságot. Amikor 2014-ben, amikor a területi önkormányzatiságra vonatkozó alapdokumentumunkat (A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei – szerk. megj.) nyilvánosságra hoztuk, kiderült, hogy a szlovák sajtónak még az a része is, amely nem igazán szimpatizált az MKP-val, azt mondta, hogy erről lehet vitázni. Ennek az egyik oka az volt, hogy önkormányzatiságról beszéltünk.
Ami a két párt, az MKP és a Híd közti vitát illeti, én örülök, hogy az MKP OT-n előterjesztett négy pontból három megvalósult.
A nemzeti trikolór benne lesz a logóban, a tárgyalási nyelv a magyar lesz, de emellett azzal is egyetértek, hogy tegyük lehetővé más nyelvek használatát is. És a kollektív bűnösség eltörlésének célkitűzés megjelenik majd a közös párt alapdokumentumában. A területi önkormányzatiságra vonatkozó utolsó javaslatom az volt, hogy a magyarok által lakott régiónak különleges jogállása legyen. Ezt tudtam volna támogatni. Én károsnak tartom, hogyha ez nem lesz benne a közös párt célkitűzései között.
Az MKP Elnöksége ezt támogatta?
Első körben az elnökség ezt megszavazta, de mivel ezt a Híd elutasította, az elnökség visszakozott, ezért a végső javaslatban már nincs benne.
Miben merült volna ki ez a különleges jogállás? Csak egy név, vagy van valami határozott elképzelés mögötte?
Ez az, amit 2014-ben meghatároztunk. A már említett dokumentumban megtalálható a meghatározás (a különleges jogállású régió valójában területi önkormányzatot jelent – szerk. megj.).
Most egy új párt létrehozásáról tárgyalnak. Nem lenne elég, ha ezeket a kérdéseket az új párt létrejötte után, annak a kongresszusa által elfogadott program tartalmazná?
Mi fog akkor változni? Ugyanazok az emberek lesznek majd benne az új párt vezetésében, mint akik most tárgyalnak a párt létrehozásáról.
Más az, ha egy programban szerepel, amit a kongresszus elfogad, mintha most előre meghatároznák, eldöntenék, hogy legyen benne ez is a programban.
Az alapcélkitűzések határozzák majd meg a párt irányultságát, ebben kellene ennek is szerepelnie. Minden más a jövő kérdése.
Végül az MKP OT négy követeléséből hármat elfogadtak. Ezzel nem elégedett?
De igen, ez is mutatja, hogy volt is értelme a határozatnak. Kár, hogy korábban ezt nem tettük le ilyen egyértelműen az asztalra.
De a három párt delegációi tárgyaltak az új párt célkitűzéseiről is, ha jól tudom ezek a tárgyalások már májusban lezárultak, az Összefogás és a Híd legalábbis így értelmezte. Miért nem ott vetették fel ezeket a tartalmi kérdéseket? Miért csak júniusban, a párt országos tanácsának ülésén álltak elő ezzel?
A tartalmi kérésekről az MKP delegációja folyamatosan azt tolmácsolta, hogy még minden nyitott. Én ebből indultam ki.
Tehát ez egy párton belüli félreértés volt?
Csak azt tudom mondani, amit az elnökségen mondtak a fiúk.
Ön többek szerint azt is kifogásolta, hogy nem az MKP jelöli a párt európai parlamenti választási listájának vezetőjét, hanem előválasztáson fogják majd kiválasztani. Ez miért gond?
Igen, szerintem ahogyan az országos parlamenti választás listájának vezetőjét, úgy az európai parlamenti választás listavezetőjét is az MKP-nak kellene adnia. Az utolsó EP-választáson is többet kaptunk, mint a Híd. Nem értem, hogy erről miért mondott le az MKP. De nálam ez nem akadálya az egység létrejöttének.
Cáfolom azokat a híreket, hogy én az MKP OT határozatával az egység létrejöttét akartam megakadályozni. Ha ez lett volna a célom, akkor azt terjesztem elő, hogy a Szövetség mondja ki: nem támogatja az arabok Európai Unióba való bevándorlását, nem támogatja a meleg párok házasságát vagy gyerekek örökbefogadását meleg párok esetében, vagy azt, hogy a Szövetség stratégiai partnere a Fidesz lesz. Az OT mindhármat nagy többséggel elfogadta volna.
De én ezt nem tettem meg. Ezzel is azt akarom igazolni, hogy nem volt semmilyen hátsó szándékom. Csak azt akartam, hogy ez a párt szóljon is valamiről, azon túl, hogy a víztisztítók és a csatornaépítők magyarul is beszélő pártja lesz. Örülök, hogy a négyből három pontot elfogadtak.
Az új párt alapcélkitűzései korántsem csak a víztisztítókról és a csatornahálózatokról szólnak.
A Beneš-dekrétumok eltörlése és a területi önkormányzatiság is sarkalatos pont a számomra. Már a 2020-as választásokon is sok szlovák párt listáján indult magyar jelölt, ez meglesz 2024-ben is. Lehet, hogy lesznek magyar platformok is. Nekünk többet kell kínálni annál, mint amit egy szlovák párt magyar platformja tud kínálni. Ezért fontos szerintem, hogy ezek a pontok benne legyenek a célkitűzések között. Ha meg akartam volna akadályozni a megegyezést, akkor azokat a pontokat javasoltam volna, amit korábban említettem.
De azokkal a pontokkal egy xenofób, idegenellenes, melegellenes beállítást adott volna a pártnak. Ezt komolyan gondolja?
Ez az ön szubjektív véleménye, hogy homofób-e. A gyerekvállalásról, és a házasságról beszéltem, nem a homoszexuálisok társadalomban betöltött szerepéről. Az egy másik kérdés.
Térjünk vissza inkább az új pártra. Tehát azt mondja, hogy ön is támogatja a Szövetség létrejöttét, olyan feltételekkel, ahogyan az most a három párt vezetése számára elfogadható? Természetesen azzal együtt, hogy ön biztosan több részletet ismer nálam. Így elfogadhatónak tartja az MKP számára a Szövetség megalakulását?
Én még várom a területi önkormányzatiságról folyó vitának a végleges megoldását, amiben az MKP OT és a kongresszus is mondhat még valamit.
Számomra ez még nyitott kérdés, de nem fogom akadályozni a Szövetség létrejöttét, maximum én állok félre.
Tehát a kongresszuson sem akar majd olyan támogatói csoportot létrehozni, ami megakadályozná az MKP belépését a Szövetségbe?
Azért küzdeni fogok, hogy a területi önkormányzatiság valamilyen módon megjelenjen a programban. Amennyiben ez nem sikerül, akkor megvan a lehetősége az egyéni félreállásnak.
Lát valamilyen más utat az MKP előtt, mint a Szövetség létrehozása?
Jelenleg a parlamenti bejutást csak egy magyar lista tudja biztosítani, ez tény és való.
De ahhoz, hogy egy magyar lista legyen, olyan programot kell írni, ami sok mindenkit megszólít. Így lehet megakadályozni, hogy teret adjunk másoknak egy új, nemzeti alapon álló, radikálisabb párt létrehozásához. És emellett versenyben kell maradnunk a szlovák pártok leendő magyar platformjaival is. Most szerintem a Szövetség jól áll, de még a területi önkormányzatiságról beszélnünk kell.
Lajos P. János
