1
Illusztráció (Fotó: Cséfalvay Á. András)
Megosztás
A Szlovákiában használt vakcinák hatásosak, derül ki az Unilabs Slovensko kutatásából, amelynek során csaknem 3000 páciensnál vizsgálták az ellenanyag kialakulását az oltást követően. A vakcinák csaknem 100 százalékos védettséget biztosítanak, a betegség átvészelésével viszont az emberek fele sem szerez védettséget, aki pedig tünetmentesen esett át a betegségen, egyáltalán ne bízzon a védettségben.
Minden Szlovákiában használt vakcina megfelelő védettséget biztosít, derült ki az Unilabs Slovensko kutatásából, amely során mintegy 3000 mintán vizsgálták a beoltottaknál kialakult ellenanyagszintet. A második oltás után a minták 98,88 százaléka mutatott megfelelő ellenanyagszintet. Az mRNA oltások ugyan hatékonyabbak voltak, de az AstraZeneca és a Szputnyik beadása után is megfelelő ellenanyagszint alakult ki. Már az első adag is védte a beoltottak 85,75 százalékát.
„Jó hír, hogy a méréseink azt mutatták, hogy már az első adag is stimulálja a szervezet immunrendszerét, ezért érvényes, hogy a kevés is jobb mint a semmi” – jelentette ki Peter Lednický, az Unilabs Slovensko vezérigazgatója.
Peter Lednický, az Unilabs Slovensko vezérigazgatója (Fotó: Unilabs Slovensko)
Nincs sok különbség a vakcinák hatékonyságában
A kutatók összesen 2620 beoltottól vett vérmintát vizsgáltak március és szeptember között, ezek között voltak ez első és a második oltás beadása után vett minták is. Az mRNA vakcinákkal (Pfizer, Moderna) beoltottak esetében már az első oltás után is a páciensek több mint 90 százalékánál megindult az ellenanyag-termelődés, de már az AstraZeneca az első adagjának beadása is védte a beoltottak 83,4 százalékát.
A második adag után a Pfizer és a Moderna vakcinái esetében a páciensek csaknem száz százalékánál alakult ki védettség, az AstraZeneca is védi a beoltottak 98%-át. A Szputnyik V esetében csak a két adaggal beoltottakat vizsgálták, de az eredmény ebben az esetben is 92,9 százalékos.
A másik három készítménnyel összehasonlítva azonban a Szputnyikkal oltottak közül kevesebb mintát vizsgáltak, csak 28-at.
A kutatás szerint megfelelő védettséget nyújt a Johnson&Johnson egyadagos vakcinája is, ezzel a beoltottak száz százaléka szerzett védettséget, de ennél a vakcinánál is kevés, mindössze négy mintát vizsgált az Unilabs, ezért az eredmény nem tekinthető teljesen pontosnak.
A kimutatott ellenanyag szintjének tekintetében nagyobb különbség mutatnak az egyes vakcinák. A legtöbb ellenanyag az mRNA oltóanyag hatására termelődött, kétszer, háromszor annyi, mint az egyszerűbb vektor alapú vakcináknál.
„Ez nem jelenti azt, hogy a vektor alapú vakcina kevésbé nyújt védelmet, a mért értékek minden esetben védettséget biztosítanak, már akkor is, ha az ellenanyag mennyiségének értéke mindössze 1-et mutatna – jelentette ki Lednický. – Vagyis elmondható, hogy minden vakcina nagyon komoly immunreakciót eredményezett.”
Hónapok múlva is hatásos az oltás
A mérést március és szeptember között végezték, így voltak olyan páciensek is, akiket 4-5 hónappal az oltás beadása után vizsgáltak. „Az ellenanyagszint magas maradt hosszabb idő elteltével is, voltak olyan minták, amelyeket 140-150 nappal a második oltás beadása után vettek le – magyarázta Lednický. –
Vagyis 4-5 hónappal az oltás után is biztosított a védettség.”
Pontos adataik ugyan nincsenek, de Lednický szerint a a mérés azt mutatta, hogy a fiatalabbaknál erősebb az immunreakció a vakcinára, vagyis több antianyag termelődik a szervezetükben, mint az időseknek. Ezért indokoltnak tartja, hogy a harmadik oltásnál előnyben részesítik az idősebbeket. „Nincs túl nagy különbség a fiatalok és az idősebbek között, de az a kevés, ami kimutatható, indokolja, hogy az idősebbeket kell előbb oltani a harmmadik adaggal” – tájékoztatott az igazgató.
A fertőzésen átesetteknek csak kis hányada védett
A mérés során meg tudták különböztetni azt is, hogy az immunreakciót a fertőzés vagy a vakcina váltotta-e ki. Ez alapján vizsgálni tudták azt is, hogy milyen mértékben védettek azok, akik átestek a betegségen, akár tünetmentesen, akár komolyabb tünetekkel.
Lednický szerint a méréseik azt bizonyítják, hogy a fertőzés sokkal kisebb védelmet nyújt, mint az oltás, mivel a fertőzöttek kisebb hányadánál keletkezik ellenanyag.
„A komolyabb tünetekkel átvészelt betegség után is csak a betegek 44 százalékánál alakult ki védettség” – magyarázta a szakember. – A tünetmentes páciensek esetében ez az arány még alacsonyabb, mindössze 11 százalék. A betegségen való átesés tehát egyáltalán nem biztosít komoly immunreakciót.”
A be nem oltott, de betegségen átesettek vizsgálatánál olyan pácienseket választottak, akiknek korábban pozitív volt a PCR-tesztje.
A betegségen való áteséssel megszerezni az immunitást nagyon veszélyes és egyben bizonytalan módszer, mondta a mérésükre hivatkozva Lednický.
– lpj –
