1
Fotó: Paraméter
Megosztás
Már kész a kisebbségi törvény normaszövege, amelyet Bukovszky László kisebbségi ügyi biztos előbb a kisebbségi szervezeteknek akar megmutatni, várhatóan november első heteiben. Az elképzelése szerint csak utána jönne a politikai egyeztetés, és a jogszabály csak jövőre kerülne a kormány, majd a parlament elé.
Széleskörű, a kisebbségi közélet szinte minden területét lefedő kisebbségi jogi normát készített elő Bukovszky László kisebbségi ügyi biztos hivatala. A jogi norma elfogadására a kormány a kormányprogramban is kötelezettséget vállalt. „Elfogadja a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, amely egyik eszköze lehet a nemzeti kisebbségek tagjai asszimilációjának fékezésére, és garantálja a Sz.K. Alkotmányából eredő kisebbségi jogok gyakorlását. A törvény szabályozni fogja a nemzeti kisebbségek jogállását, és következetesen alkalmazza és pontosítja majd a kisebbségek alkotmányos jogait” – áll a kormányprogramban.
Előbb a kisebbségekkel, utána a pártokkal
A hét fejezetből álló normaszöveget a következő hetekben akarja bemutatni az érintetteknek, a kisebbségek képviselőinek, majd utána következhet a politikai egyeztetés. „Még lesz egy belső szakmai egyeztetés, és az a tervem, hogy novemberben megkezdem az egyeztetést az egyes kisebbségekkel, érdekvédelmi csoportokkal, majd következhetnek a tárgyalások a politikai pártokkal is” – magyarázta a Paraméternek az törvény tervezett bemutatását Bukovszky László.
A készülő törvényt januárban egy nemzetközi, a kisebbségi jogokra fókuszáló konferencián is bemutatják.
„Ennek a védnökségét elvállalta Eduard Heger miniszterelnök” – mondja Bukovszky, aki szerint ez azt is mutatja, hogy a kormányfő támogatja a jogszabály elfogadását.
A kormánypártok fogadtatásától tart a kisebbségi ügyi biztos is, mivel a jogszabály szerinte viszonylag széles kisebbségi önkormányzatiságot teremtene. Az általános jogok mellett szabályozná a kisebbségi jogok intézményes biztosítását és ennek pénzügyi feltételeit, a nemzeti kisebbségek részvételét a közügyek gyakorlásában, a nemzetiségi kultúra működtetését, a kisebbségek nyelvhasználatát, a nemzetiségi médiát és a nemzetiségi oktatást.
„A törvénnyel a kisebbségeknek elsősorban jogbővítést kínálunk – magyarázza Bukovszky. – Eszközt arra, hogy ezt az asszimilációs folyamatot, ami zajlik a legtöbb kisebbség esetében, igyekezzen megállítani. Jogbővítést kínálunk minden téren, például a kisebbségi nyelvhasználat, a kisebbségi kultúra területén, és nem utolsó sorban egy új elemet szeretnénk bevezetni a törvénybe, ami a kisebbségi önkormányzati rendszer kialakítása lenne.”
A törvény nemcsak jogokat, hanem az alkalmazásukhoz szükséges intézményi hátteret is biztosítja, vagyis létrehozná a kormányprogramban is megígért kisebbségi ügyi hivatalt. „Mindenképpen meg kell teremteni a szükséges intézményes hátteret, ami jelenleg nagyon hiányzik. A kormányprogram is számol egy kisebbségi hivatal létrehozásával, ezt egy önálló fejezetbe szeretnénk rendezni – magyarázta Bukovszky. –
És természetesen minden törvény végrehajtásához fontos a megfelelő anyagi háttér biztosítása. Ez a javaslat ki fog térni arra is, hogy ezeknek a jogoknak az alkalmazásához, érvényesítéséhez anyagi fedezet is kell.”
Milyen új jogokat ad a törvény?
A törvény egyik legfontosabb eleme lesz a kisebbségi önkormányzati rendszer létrehozása, ami Bukovszky szerint az egyik legnagyobb plusz lesz, ha a tervezetet az eredeti fomájában fogadja majd el a parlament. „A közügyekben való részvétel biztosítására szolgál majd a kisebbségi önkormányzati rendszer. A mai jogállás alapján a kisebbségekhez tartozók csakis politikai jogként vehetnek részt a közügyek intézésében, vagyis akkor, ha az országos választásokon mandátumot szereznek. Akár helyi szinten, mint választott képviselők, vagy polgármesterek, akár országos szinten, mint parlamenti képviselők. De erre nem úgy tekint a mai szlovákiai jogrend, ami kimondottan kisebbség specifikum.
Ez a törvény szeretné meghatározni azt, hogy a kisebbségeknek az adott településeken, az adott régiókban, illetve országos szinten is joguk van beleszólni, tényleg effektíven beleszólni azokba a dolgokba, amik őket érintik, mind helyi szinten, mind pedig regionális és országos szinten” – magyarázta a kisebbségi ügyi biztos.
Szövetség: óvatos vélemények
A Szövetség vezetői óvatosan nyilatkoznak a jogszabálytervezetről, mert még csak most ismerkednek vele. „Van benne egy erős, az önkormányzatiságot támogató modell, ez mindenképpen nagyon jó dolog – mondta a Paraméternek Rigó Konrád, a Szövetség Híd platformjának a vezetője. – A kultúra és a média területén azonban látok olyan lehetőségeket, amelyek mentén lehet még bővíteni a jogszabályt.”
Mózes Szabolcs alelnök szerint csak olyan kisebbségi törvénynek van értelme, és a Szövetség is csak olyat fog támogatni, amely komplex és kellően ambiciózus. „Nem elég, ha az eddigi kisebbségi törvények gyűjteménye lesz, kiegészítve pár aprósággal. Mivel még nem láttam a törvény tervezetét, csak egy prezentációt a szerkezetéről, nem tudom megítélni, mennyire felel meg a fenti követelményeknek. De bízom benne, hogy támogatható anyag készül” – mondta a Paraméternek Mózes.
Esély a sikerre
A törvény elfogadása azonban egyelőre még korántsem biztos. Bukovszky abban bízik, hogy Eduard Heger kormányfő a támogatásáról biztosította, és a jogszabály elfogadása szerepel a kormányprogramban is. Szerinte pozitív jelzés az is, hogy Heger elvállalta a januárra tervezett nemzetközi konferencia feletti védnökséget is.
„Politikai egyeztetések még nem voltak, abban egyeztünk meg, hogy előbb egy szakmai tervezetet készítünk el, amit egyeztetünk a kisebbségek képviselőivel, és csak ezután lesz a politikai egyeztetés” – magyarázta Bukovszky.
– Mi egy maximalista tervezetet készítettünk, amiben szerepel a kisebbségi önkormányzat, az önkormányzat működéséhez szükséges anyagi háttér és egy kisebbségi hivatal is, de én bízom benne, hogy ilyen formában is rábólint a parlament.”
A biztos a tervezetet jövőre, várhatóan februárban akarja tárcaközi egyeztetésre bocsátani, vagyis márciusban kerülhet a kormány elé.
Mózes Szabolcs szerint „kirakattörvényre” nincs szükség, ő nem nagyon bízik abban, hogy ez a kormány kész lesz egy erős kisebbségi törvényt elfogadni.
„Ha erős kisebbségi törvényt akarunk, amely nem csak arra jó, hogy a mostani koalíció a kirakatba tegye, tartok tőle, hogy csak minimális eséllyel kerülhet a kormány és a parlament elé” – mondta a Paraméternek Mózes.
Ő is abban bízik, hogy hivatkozhatnak a kormányprogramra, amely kimondja egy ilyen jogszabály elfogadását.
– lpj –
