Megdőlt 5 mítosz, köztük az is, hogy az ember csak öt érzékkel rendelkezik, és a villám nem csap kétszer ugyanoda

És talán most is igaz lesz. Mert néha még a százszor megismételt hamis információ is igaznak számít egy idő után. Ön tudta, hogy a banán nem fán nő, és hogy a strucc nem dugja a fejét a homokba, ha veszélyben van? A Best Schools portál elmagyarázza, hogy is van ez valójában.

A villám soha nem csap be kétszer ugyanoda

A villám gyakran kétszer csap be ugyanarra a helyre, vagy annak közvetlen közelébe. Ha vihar közben kint találja magát, valószínűleg nem kell hallgatnia azokra a tanácsokra, hogy álljon olyan helyre, aholvá már becsapott a villám. Nem lesz védve semmilyen módon– számol be a The Best Schools portál. Jobb, ha ilyen esetekben menedéket keresünk távol maradunk az ablakoktól, és nem nyúlunk fémhez vagy elektromos berendezésekhez.

A banán fán nő

Bár úgy tűnik, hogy a banán fákon nő, a banánfa valójában nem fa. Bár hét méter magasra is megnőhet, a világ legnagyobb évelő gyógynövénye. Ha közelről megnéznénk egy banánfát, azt látnánk, hogy nincs fás rostja. Hiányzik belőle a törzs és az ágak, amelyek miatt minősítenék.

Egy felhőkarcolóból leejtett érme megölhet egy embert?

Látott már olyan jelenetet, amikor az egyik fél megöl egy másikat úgy, hogy egy felhőkarcolóból érmét dobál rá? Jon Butterworth, a University College London fizikusa erre határozott nemmel reagált. Minden leeső tárgy folyamatosan gyorsul, ugyanakkor a légellenállás is növekszik. Amikor a légellenállás megegyezik a gravitációval, az objektum elér egy végsebességet, amely után már nem gyorsul – írja a The Guardian. Elméletileg az érme körülbelül 19 km/órás sebességű lehet, ami közel sem lenne elég ahhoz, hogy halálos sérüléseket okozzon.

Fotó: Pixabay

Az embernek csak öt érzéke van

Az öt alapérzéken kívül (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás) van még legalább négy olyan, amelyet nagyon ritkán említenek. Az első a propriocepció, vagyis az a képesség, hogy érzékeljük, hol vannak testünk egyes részei anélkül, hogy látnánk őket. A második a termocepció, aminek köszönhetően a hőmérsékletet érezzük, ezt követi az equilibriocepció, amelyen keresztül az egyensúlyt, végül pedig az interocepció, vagyis annak érzékelése, hogy mi történik a testünkben (légzés, szívverés, éhségérzet, ill. szomjúság).

Fotó: Pixabay

Ha a strucc veszélyben érzi magát, homokba dugja a fejét

Viszonylag nagy, kis fejű madarak, és egyesek úgy vélik, hogy a homokba dugják a fejüket, amikor veszélybe kerülnek. A struccnak azonban erre semmi oka nincsen, mert jó futó, erős rúgásokkal tud védekezni. Tehát a struccok elég gyorsak ahhoz, hogy megszökjenek a ragadozók elől, és nem kell homokba dugniuk a fejüket. Csak kavicsot és homokot keresnek a homokban a jobb élelmiszer-feldolgozás érdekében.

Fotó: Pixabay

Obkec/para