Nem bízik a Szövetség sem a kormányban, sem Gyimesi Györgyben, saját kisebbségi jogi törvényt készít elő

Saját tervezettel áll elő, és társadalmi vitát kezdeményez a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban a szövetség, mert a kormányhivatalban készült tervezettel kapcsolatban nincs semmilyen előrelépés, tájékoztatott csütörtökön Forró Krisztián, a Szövetség elnöke.

„Bukovszky László kisebbségi ügyi kormánybiztos kidolgozta ugyan a tervezetet, a munkában részt vettek a Szövetség szakemberei is, de azt látjuk, hogy az eltűnt a bürokrácia útvesztőiben” – jelentette ki a pártelnök.

A párt a saját javaslatát hamarosan bemutatja. „Jövő év elején akarjuk ezt bemutatni, azzal a céllal, hogy nyilvános vitát indítsunk vele kapcsolatban” – mondta a pártelnök. A Szövetség javaslata a kisebbségi biztos által készített tervezetre épül majd. Forró szerint erre azért kell saját javaslatot elkészíteni, mert tartanak attól, hogy a kormány kezében lévő tervezet nem a kisebbségek igényeinek megfelelően kerül majd a parlamentbe, erre már több bizonyítékot is szolgáltatott a legerősebb kormánypárt, OĽaNO.

Nem jó, ha a kormány helyett egy parlamenti képviselő lesz a felelős

A kisebbségek jogállásáról szóló törvényt tartja a legfontosabb prioritásnak a Szövetség. „Azt látjuk, hogy a kisebbségi jogi törvény nem kerül majd olyan formában a parlament elé, ahogyan azt mi jónak tartottuk volna” – magyarázta Rigó Konrád, a Szövetség HÍD Platformjának elnöke.

A Szövetség nem tartja jónak azt sem, hogy a kormánykoalíció Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő lett a kisebbségi ügyek felelőse, és egyben a kisebbségi jogi törvény felelőse is.

„A Szövetség eddig is részt vett a kisebbségi jogi törvény előkészítésében a kormánybiztos mellett, de a képviselő eddig nem szólított meg bennünket” – mondta Forró.

Gyimesi a koalíciós tanács hétfői ülése után beszélt arról az Új Szónak, hogy őt bízta meg a tanács azzal, hogy „vegye kezébe az ügyet”. A tájékoztatása szerint munkacsoportot akar összehívni, amely átdolgozná a kisebbségi ügyi biztos által már elkészített tervezetet. Habár a jogszabály elfogadása nem szerepel a kormány jövő éves törvény-előkészítési tervében, Gyimesi szerint ettől még el lehet azt fogadni. A Bél Mátyás Intézet a jogszabály mielőbbi elfogadása érdekében aláírásgyűjtést kezdeményezett.

Mózes Szabolcs azonban nem tartja túlságosan előremutatónak, hogy a kormánykoalíció egy parlamenti képviselőre bízta a kormányprogramban vállalt feladatok megvalósítását.

„A kormányprogramban mindössze két vállalás van a kisebbségekkel kapcsolatban, ennek megvalósítása nem egy képviselő, hanem a kormány feladata” – magyarázta Mózes. – A kisebbségi törvény tervezete már készen van, a további lépéseket a kormányhivatal blokkolja, így a politikai felelősség a kormányhivatalé.”

Szerinte azért is fontos, hogy a jogszabály a kormány előterjesztésében kerüljön a parlament elé, mert annak megvan az előírt egyeztetési folyamata. „Teljesen más státusza, politikai súlya van egy kormányjavaslatnak, mint egy képviselői javaslatnak” – magyarázta Mózes.

Nincs új lista a kisebbségi településekről

Jónak tartja viszont Rigó, hogy a kormány a népszámlálás kisebbségek számára vonatkozó adatait a kisebbségek számára pozitív módon értelmezi. Ez azt jelenti, hogy egy kisebbséghez sorolják azokat akik az első vagy a második helyen jelölték meg az adott kisebbséghez való tartozásukat. Ennek köszönhetően például a magyar kisebbség létszáma mintegy 456 ezer fő, ami csak minimális csökkenés a 2011-es 458 ezerhez képest. „Ez egy nagyon pozitív eredmény, a kormány így nem zárja ki a nemzeti közösségekből azokat az embereket sem, akik egy más identitást tartanak elsődlegesnek” – magyarázta Rigó. Azt azonban már nagy problémának tartja, hogy a folyamat itt megállt, és a kormány a népszámlálási adatból következő végrehajtási rendeleteket nem alkotta meg.

„Hatalmas gond, hogy az a kormányrendelet, ami a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozná az egyes községekben, még mindig nem készült el – kifogásolta Rigó. – Két évvel vagyunk a népszámlálás után, és még mindig nem fogadta el a kormány, pedig a rendelet tervezete már elkészült.”

A közlekedési táblák is késnek

A közlekedési táblák esetében is hasonló a helyzet. Tavaly ősszel egy pozitív módosítást fogadott el a parlament, ami már idén januártól hatályos. „Ez alapján több száz vagy akár ezer kétnyelvű táblát lehetne kitenni az országban, azonban azt hogy ezekkel a táblákkal mégsem találkozunk, annak a következménye, hogy a kormányban nincs meg az akarat, hogy ezt a törvényt végrehajtsa” – mondta Mózes Szabolcs, a párt alelnöke, a Szövetség Összefogás platformjának a képviselője. Szerinte ez jó példa arra, hogy a kormány hogyan áll ehhez a kérdéshez.

„A kisebbségi ügyeknek nincs gazdája kormányszinten, a felelős ugyan a kisebbségi ügyi kormánybiztos, de őt pedig mellékvágányra teszik, ahogyan ezt a kisebbségi jogi törvény tervezetének ügye is mutatja” – magyarázta Mózes.

A Szövetség felszólítja a kormányt, hogy mielőbb lépjen ezekben az ügyekben.

– lpj –