Káčer a Beneš-dekrétumok helyett inkább a kétnyelvű közlekedési táblák kérdését oldaná

Jegyzőkönyv elfogadása nélkül is megvalósítaná Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottságban elfogadott intézkedéseket, amelyek szerinte segítenék a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák nemzeti közösségek életét is. A jegyzőkönyv elfogadása a Beneš-dekrétumok kérdésén akadt meg: a magyar fél szerette volna, ha egy bekezdésben ezzel is foglalkoznának, a szlovák fél viszont lezártnak tartja ezt a témát.

„Ez a téma számunkra lezárt, nem hiszem, hogy ezzel a témával a bizottságnak foglalkoznia kellene, mert ez nem kisebbségi kérdés, nem függ össze a kisebbségek jogállásával, ez nemzetközi-jogi, történelmi téma” – magyarázta pénteken a szlovák álláspontot Rastislav Káčer külügyminiszter.

57 fontos intézkedés

Szerinte sokkal fontosabb a – Beneš-dekrétumokkal együtt – 58 pontos jegyzőkönyv 57 pontjának megvalósítása, mint az, hogy a folyamat megakadjon egyetlen kérdésen.

„Úgy döntöttem, hogy nem fogom megvárni, hogy majd megegyezünk az egy vitatott kérdésben, és ez akadályozza 57 másik intézkedés végrehajtását, amelyekben megegyeztünk” – mondta a miniszter.

A héten megegyezett a kulturális, az oktatási, a belügy- és a közlekedési ügyi miniszterrel, valamint Veronika Remišová miniszterelnök-helyettessel, akiknek a tárcáját ezek az intézkedések érintik. A teljes – el nem fogadott – jegyzőkönyvet a minisztérium egyelőre még belső, nem nyilvános dokumentumként kezeli, ezért nem hozza azt nyilvánosságra.

A miniszter tájékoztatásából az derült ki, hogy több pénzt kaphat a komáromi Selye János Egyetem, bővülhet a Szlovák Rádió és Televízió magyar adása, valamint hamarosan kikerülhetnek az utakra a kétnyelvű közlekedési táblák az egyes települések kisebbségi elnevezéseivel.

Keszegh: sok hasznos kérdésben megegyeztünk

A bizottság tárgyalásain történteket a Paraméternek megerősítette Keszegh Béla, Komárom polgármestere is, aki a szlovák delegáció tagjaként vett részt a megbeszéléseken. A bizottságban a magyar kisebbséget képviselő még Berényi József, a Nagyszombat megye alelnöke – egyben a Szövetség MKP Platformjának az elnöke – , és tagja a testületnek Bukovszky László kisebbségi ügyi kormánybiztos is.

Keszegh szerint valóban sok hasznos kérdésben meg tudtak egyezni. „A Selye Egyetem finanszírozásának kérdését én javasoltam, és a szlovák fél garanciát vállalt a további finanszírozására” – magyarázta Keszegh. A Benes-dekrétumok kapcsán olyan megoldást javasoltak, hogy kerüljenek bele e jegyzőkönyve azzal a megjegyzéssel, hogy a felek nem értettek egyet a kérdésben.

„A Benes-dekrétumok egy fájó pont a történelmünkben, de a magyar közösség mai problémáit kell kezelni” – véli Keszegh.

Káčer: Nem vagyunk sem a kezdeményezők, sem a fékek

A kisebbségek jogállásáról szóló törvényt azonban még nem tartja megfelelően előkészítettnek a külügyminiszter – habár állítása szerint nem ismeri az elkészült verziót –, és azt sem szeretné, ha az képviselői javaslatként kerülne a parlamentbe. „Szeptember óta, mióta miniszter vagyok ilyen hivatalos kérés nem került az asztalomra – mondta a törvénytervezettel kapcsolatban a miniszter a Paraméter kérdésére. – A törvénytervezetet nem tudom megítélni, mert még nem láttam, nem tudom milyen állapotban van.”

Azt elismerte, hogy szakértői tárgyalások folytak, amelyekben a minisztérium szakértői is részt vettek, de úgy véli, hogy az előkészítési folyamat nem a megszokott módon folyt. „Nem azt akarom mondani, hogy a tervezet rossz, mert nem ismerem, az utóbbi hónapokban nem voltunk részesei az előkészítési folyamatnak, ebben a kérdésben nem mi vagyunk az illetékesek” – mondta a miniszter.

A tárcavezető közvetve cáfolta, hogy a minisztérium akadályozná a törvény elfogadását.

„Nem vagyunk sem a kezdeményezői, sem a fékjei ennek a folyamatnak” – mondta Káčer a sajtótájékoztatón.

Az elfogadásával kacsolatban azonban nem túl optimista: szerinte a következő egy évben elképzelhető ugyan a jogszabály alapos előkészítése, de őgy véli, hogy ilyen törvényt nem a kormányciklus utolsó évében szokás elfogadni. Emellett azt is kérdésesnek tartja, hogy a Heger-kormány kibírja-e a következő évet.

Bukovszky: volt egyeztetés a külügyminisztériummal is

A kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetének elkészítésével Bukovszky László kisebbségi ügyi kormánybiztost bízta meg a kabinet. A tervezet el is készült, a kormány kisebbségi bizpttsága is elfogadta, viszont a kormányhivatal egyelőre leállította az elfogadási folyamatot, a kormány idei törvényhozási tervében nem szerepel.

Bukovszky szerint azonban Káčer csak ködösít a kisebbségek jogállásáról szóló törvényről.

„A már elkészült dokumentumot még tavasszal egyeztettük a külügyminisztériummal is, tehát valahol biztosan megvan a tárcánál” – mondta a biztos a Paraméternek.

Bukovszky a tárca államtitkárával tárgyalt még májusban a jogszabályról, igaz, akkor még Ivan Korčok volt a külügyminiszter.

Azt elismerte, hogy a minisztérium már a kész szöveget kapta, mert azt szerették volna, hogy a dokumentumot a kisebbségek a szakértőik segítségével dolgozzák ki.

„A munka során figyelembe vettük az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásait is” – állítja a kisebbségi ügyi biztos.

A dokumentum további egyeztetését a kormányhivatal vezetője, Július Jakab (OĽaNO) vette át, mivel neki kellene benyújtania előbb a kormányba, majd a parlamentbe. A törvény-előkészítési folyamat ebben a szakaszban állt le.

Gyimesi és a Szövetség is melegíti a témát

A koalíciós tanács a napokban Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselőt bízta meg azzal, hogy „vegye kezébe az ügyet”. A témában a Szövetség is kezdeményezőként lép fel: saját tervezetet akar kidolgozni a kisebbségi biztos javaslata alapján, amit januárban társadalmi vitára akar bocsátani.

– lpj –