Akadozhat jövőre az üzemanyag-ellátás, az Oroszország elleni szankciók a Slovnaftnak is fájnak, és a kormány is megkopasztaná a céget

A Barátság kőolajvezetéken még ugyan érkezhet orosz kőolaj – a déli ágon Szlovákiába, Magyarországra és Csehországba, az északin Lengyelországba és Németországba –, de a tankhajóval való szállítás tegnaptól (hétfő) tilos. Emellett február 5-től tilos lesz az orosz finomított termékek, tehát az üzemanyag behozatala is, aminek a legfájdalmasabb része a gázolaj behozatalára vonatkozó tilalom. Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója szerint az Európában eladott nafta 10 százaléka orosz behozatalból származik, és ennek pótlása nagyon nehéz.

A Slovnaft – Szlovákia – ugyan részleges kivételt kapott, továbbra dolgozhat majd fel – a Barátság vezetéken érkező – orosz kőolajat, de február 5-től ezt is csak Csehországba exportálhatja, és oda is csak 2023. december 5-ig.

Ez azért jelent problémát, mert a cég a termelésének kétharmadát külföldön értékesíti, viszont – technológiai okokból – nem csökkentheti a termelést 60 százalék alá. Vagy legalább 60 százalékon megy a cég, vagy teljesen le kell állnia, ami valószínűleg a szlovák – és vele együtt a cseh, lengyel és részben az osztrák – benzinkutak kiszáradását eredményezné.

Szlovákia ugyanis – a Slovnaftnak köszönhetően – önellátó mind benzin, mind pedig nafta tekintetében, Lengyelország azonban 25-30, és Ausztria is mintegy 30 százalékos behozatalra szorul gázolajból.

„Ausztria gázolajigényének 20 százalékát jelenleg a Slovnaft biztosítja” – jelentette ki Világi.

Az osztrákok viszont már csak február 5-ig vehetnek naftát a Slovnafttól, legalábbis olyat, ami orosz olajból készül, vagyis ha a Slovnaft Ausztriába és Lengyelországba is exportálni akar, akkor az orosz mellett más olajat is fel kell dolgoznia.

Tankerenként 15 millió dollár plusz

A finomító készül is az orosz olaj legalább részleges felváltására, novemberben sikeresen dolgoztak fel Horvátországon, az Adria vezetéken keresztül behozott arab kőolajat. Ez azonban drágább, mint az orosz, és a feldolgozásához komoly beruházásokra van szükség. „Egy tanker kőolaj feldolgozása mintegy 15 millió dollár pluszköltséget jelent, és ebben még nincsenek benne a megnövekedett szállítási költségek” – állítja Világi. A cégnek februártól a feldolgozott kőolaj 40 százalékát más forrásból kell beszereznie, jövő decembertől pedig mintegy 60 százalékát. Ez jövő februártól havonta 2 tankhajó, decembertől pedig 4-5 tanker kőolajat igényel.

A legnagyobb problémát a szállítás jelenti, mind a kőolaj, mind pedig a már finomított termékek, vagyis az üzemanyag esetében. Az Adria vezeték ugyan szűken képes lenne teljesen ellátni Szlovákia és Magyarország igényeit – havonta mintegy 1 millió tonna, évente mintegy 11 millió tonna kőolajat képes szállítani ebben két országba, de ez azt jelenti, hogy másnak nem tudnának adni belőle.

„Ebből például már Csehországba sem jutna” – mondta Világi.

A „szűk keresztmetszet” Horvátországban van Világi szerint, a magyarországi és szlovákiai szakaszon képesek lennének többet is szállítani, mert azt a szakaszt felújította a Mol, a Slovnaft tulajdonosa.

„A horvát fél eddig még hozzá sem fogott a vezeték kapacitásának bővítéséhez” – mondta a Slovnaft elnöke.

A horvát Janafra – ez a cég üzemelteti az Adria vezeték horvát szakaszát – különben is „haragszik” Világi, mert a cég mintegy 7-szeresére emelné a szállítási díjat a Slovnaft számára. „Ez az európai szolidaritás, még nincs vele szerződésünk január 1-től” – mondta keserűen Világi.

Ausztriában elfogyhat a nafta

A szállítási nehézségek jelentkeznek majd Európa más országaiban is, Ausztriában például a gázolaj fogyhat ki, ha nem a Slovnafttól fogják venni.

„Nekünk bejáratott szállítási útvonalunk van, ha a naftát máshonnan akarják venni, akkor nem tudják majd hogyan elszállítani” – mondta Világi.

Szerinte az energiaválság miatt a vasúti szállítás szintén problémás, Ausztriában és Németországban pédlául sok kapacitást elvesz a szén szállítása az erőművekbe, mivel ez a két ország csak így tudja pótolni a kieső gáz és olajtüzelésű erőműveket. Atomenergiát ugyanis Ausztria egyáltalán nem használ, Németország pedig jövőre zárja be az utolsó atomerőműveit.

Durva adókulcsot használna a kormány

A szankciók mellett a szlovák kormány sem kíméli a Slovnaftot: a kormány által már elfogadott törvénytervezet szerint 70 százalékos különadót akar kivetni a cégre, ráadásul már a 2022-es adóévben.

„Ez összesen 91 százalékos nyereségadót jelent, mivel emellett ki kell fizetnünk a szokásos 21 százalékos nyereségadót is” – magyarázta a Slovnaft vezérigazgatója.

2023-ban ugyan leárhatnák költségként az idén befizetett extraadót, de szerintük jövőre már nem lesz nyereségük, amiben ezt érvényesíthetnék. „Ez az adó mindenképpen százmilliós tételt jelentene a cégnek, miküzben komoly fejlesztéseket kell megvalósítanunk idén és még jövőre is, hogy más olajat is fel tudjunk dolgozni az orosz mellett” – magyarázta Világi.

A cégnek ugyanis mintegy 200 millió eurót kellene befektetnie az átállásba a következő években, és ehhez viszont az állam nem ad semmilyen segítséget. „Ezt a nyereségünkből kellene megvalósítani, amit azonban az állam el akar venni” – magyarázta Világi.

Más országban sokkal alacsonyabb lesz az adókulcs

A Slovnaft vezetője szerint az a legnagyobb probléma, hogy nem is kommunikálnak velük az állami szervek. „Nem kaptunk semmilyen tájékoztatást, a sajtóból értesültünk, hogy milyen adót akar kivetni a kormány” – mondta Világi. Az adót ugyan uniós rendelet alapján vetik ki, de az unió 33 százalékos minimumot határoz meg. Ennyivel a Slovnaft is elégedettebb lenne, annál is inkább, mivel sok uniós országban ekkora, vagy ennél kicsivel magasabb adókulcsot fontolgatnak.

„Csehország ugyan 60 százalékos adókulcsot mérlegel, de csak jövő évtől, míg a szlovák kormány már 2022-ben be akarja szedni ezt az adót” – magyarázta Világi.

Németország 33, Ausztria 40, Belgium 38, Hollandia 33 százalékos kulcsot mérlegel. Szerinte ez komoly versenyhátrányt jelent majd a Slovnaftnak.

Hirman: jogos a 70 százalékos kulcs

Karel Hirman gazdasági miniszter védte a 70 százalékos kulcsot.

„A többi ország nem kapott kivételt az orosz kőolaj behozatalára, a Slovnaft viszont kapott kivételt, a kormány tárgyalásainak köszönhetően, ami azt is jelenti, hogy jóval olcsóbban veheti a nyersolajat” – reagált Hirman a Slovnaft vádjaira.

Szerinte igazságos, hogy ebből a magasabb nyereségből nagyobb adót fizessen. Hirman cáfolta, hogy nem tárgyalna a céggel. „Nem igaz, hogy ellensége vagyok a Slovnaftnak vagy a MOL-nak" — jelentette ki a gazdasági miniszter

„Az Adria kapacitása már ma is elég”

Hirman szerint az Adria kőolajvezeték kapacitása megfelel a Slovnaft kapacitásának. „Ezt Világi is elismerte, hogy évente mintegy 6 millió tonna kapacitása van évente, ami megfelel a Slovnaft teljes éves kapacitásának” – jelentette ki Hirman. Erre mondta Világi, hogy így azonban Csehországnak már nem jutna kőolaj.

Azzal sem ért egyet Hirman, hogy nincs kommunikáció a kormány és a Slovnaft között. „A párbeszédünk tényszerű, pragmatikus” – állítja a miniszter. Azt elismerte, hogy az uniós szankciókat megérzi majd néhány környező ország is, például Ausztria.

„Ők azonban egyelőre nem tiltakoznak” – mondta Hirman.

A gazdasági miniszter állítja, hogy keresik a megoldást arra is, hogy a szankciók február 5-én életbe lépő újabb elemei – vagyis a feldolgozott üzemanyag exportja – ne sújtsák nagyon a Slovnaftot. „Abba az irányba haladunk, hogy a Slovnaft ki tudja használni az exportlehetőségeit, ne veszítse el a piaci pozícióját” – mondta Hirman. Szerinte a Slovnaftnak arra is fel kell készülnie, hogy az orosz kőolaj szállítása teljesen leáll. Az orosz fél is leállíthatja, ahogyan tette ezt a földgázzal is például Németországba, vagy pedig a vezetéket is érheti találat.

„Láttuk, hogy néhány hete leállt a szállítás, mert orosz találat érte a szivattyúk áramellátását biztosító trafóállomást. Ez bekövetkezhet újra bármikor, és nem biztos, hogy Ukrajna képes lesz ilyen gyorsan kijavítani a hibát. És ez nem Ukrajna hibája lesz” – mondta Hirman

– lpj –