22
Fotó: Paraméter/Nagy László és Cséfalvay Á. András
Megosztás
Csaknem tizenöt éves munka eredménye lesz, ha jövőre a terveknek megfelelően sikerül átadni a Duna régi medre felett, Doborgaz és Dunakiliti között a gyalogos és kerékpáros hidat. Az építkezés már megkezdődött mindkét oldalon, a híd nagy része még idén elkészül. Ha sikerül tartani a határidőt, a tervezés és a megvalósulás közt több mint 13 év telik el.
A szlovák és a magyar kormány képviselőinek jelenlétében mutatták be Pozsonyban a Doborgaz és Dunakiliti közé tervezett, a Duna régi medrén átívelő hidat, amely elsősorban a gyalogosok és kerékpárosok számára készül, de szükség esetén használhatják majd a tűzoltók és a mentők is.
A híd ugyanis négy méter széles lesz, és vészhelyzetben akár egy 12 tonnás teherautó is átmehet rajta.
A híd felelőse szlovák részről a Vízépítő Vállalat (Vodohospodárska výstavba – VV), a hidat azonban az Ingsteel építi. A cég már átvette az építési területet, jelenleg a terep előkészítése, tereprendezés, a fák és bokrok kivágása zajlik a hatóságok által engedélyezett mértékben. Az építés maga 10,4 millió euróba kerül, ebből 8,8 milliót az Európai Unió ad az Interreg program keretében, a fennmaradó részt a két ország biztosítja.
Budaj: egy kereszteződés, amin a pozsonyiak is eljutnak a Szigetközbe
Ján Budaj környezetvédelmi miniszter, a projekt szlovákiai kormányzati felelőse a Duna szerepét emelte ki, valamint a Szigetköz szépségét, amit a Duna belső deltájának is neveznek. „Egy kereszteződés lesz, ami lehetővé teszi, hogy itt Pozsonyban is felfedezzük magunknak a Duna belső deltáját” – emelte ki Budaj. A környezetvédelmi miniszter szerint a híd is hozzájárul majd a környezet, a Szigetköz megismeréséhez, a Duna két partjának összekapcsolásához. „A híd kiváló jelképe az összekapcsolásnak, a barátságnak – mondta aminiszter. –
Ha betartjuk a határidőket, akkor hamarosan átmehetünk, átbiciklizhetünk a hídon, és félúton találkozhatunk. Még egyszer üdvözlöm magyar kollégáinkat, üdvözöljük a magyar kormányt, és meghívjuk önöket egy biciklis kirándulásra a hídra, amely összeköti Szigetközt és a Csallóközt.”
A magyar kormány részéről az Kondrik Kornél Péter, az építési és közlekedési minisztérium helyettes államtitkára értékelte az építés megkezdését. Szerinte ennek a hídnak az építése kapcsolódik azokhoz a szlovák-magyar hídépítési és közútfejlesztési projektekhez, amelyeknek keretében az utóbbi években megépült például a komáromi új közúti híd, néhány héten belül átadják a Helemba és Ipolydamásd közti Ipoly-hídat, az év folyamán pedig további két Ipoly-híd is elkészül. „Örülök neki, hogy ez a projekt, maga az építkezés is el tud indulni ezzel a mai, jelképes alapkőletétellel” – mondta Kondrik.
Több mint 10 éve kezdődött a tervezés
A híd tervezése már több mint egy évtizede kezdődött, a projektdokumentáció 2011-12-ben dolgozták ki, szintén az Európai Unió támogatásával. A hídnak már a múlt évtized végén, 2019-ben állnia kellett volna. „Ehhez 2015-ben meg is kapták az építési engedélyeket a szlovák és a magyar oldalon egyaránt” – ismertette a részleteket Nagy László hídépítőmérnök, a Dopravoprojekt vállalat munkatársa. Nagy szerint a hosszú előkészítési időszakot egyrészt a finanszírozási nehézségek okozták, de közrejátszottak benne a két ország eltérő szabályozási folyamatai is.
„Az unió előbb a tervezésre adott támogatást, a megvalósításra újra pályázni kellett, végül a közbeszerzés is nagyon sok időt elvitt” – magyarázta a hosszú megvalósítást Nagy, aki elsősorban a tervezésből vette ki a részét.
Szerinte a 13 év egy híd megvalósítására nem túlságosan hosszú idő. „A komáromi híd főtervezője voltam a szlovák oldalról, az 17 éves munka eredménye” – mondta a tervező. Szerinte a pozsonyi Apollo híd épült meg a leggyorsabban, de az is 7-8 évet vett igénybe.
Nagyobb, mint a pozsonyi Öreg híd
Nagy szerint a doborgazi híd ugyan kerékpáros híd lesz, de a méreteit tekintve nem sokkal marad el egy rendes közúti hídtól. A hídmérnökök számára az egyik legfontosabb paraméter a két pillér közti távolság, és ebből a szempontból nagyobb lesz, mint sok közúti Duna-híd. „Számunkra a legfontosabb a legnagyobb, a fő mezőnek a hossza, ami ebben az esetben 139 méter” – mondta Nagy. A új építésű szlovákiai Duna-hidak ugyan megelőzik, ezek közül a legnagyobb az SzNP híd fesztávolsága, 303 méter, és az új kormáromi Duna-híd, a Monostori híd két pillérje között is 252 méter a távolság.
„De a régebbi hidakat, akár a pozsonyi Öreg hidat, akár a kormáromi vagy a párkányi hidat azonban megelőzi, egyiknek sincs 139 méteres fesztávolsága” – magyarázta Nagy.
A gyaloghidak esetében a fesztávolság hossza alapján biztosan az első lesz.
A híd szélessége 4 méter, a hossza mintegy 250 méter.
„A magassága 20 méter lesz a folyó szintje fölött, vagyis kilátóként is szolgálhat a Duna régi medre fölött” – mondta Nagy.
Elsősorban a gyalogosok és biciklisek számára készül, de mentőautók és tűzoltók is használhatják majd. „A szabvány szerint el kell bírnia a 12,5 tonnás szervizkocsit” – mondta a tervező.
A híd és a hozzá kapcsolódó utak terve (Forrás: Nagy László)
A teljes projekt azonban nemcsak a 250 méter hosszú hídból áll, a teljes hossza 2,4 kilométer lesz. Szlovákiai részen a doborgazi kis vízerőműtől indul, a Duna középvonaláig ez mintegy 1,7 km-es szakasz, a másik oldalon pedig mintegy 800 métert kell megépíteni.
A Duna felvízcsatornáján egyelőre marad a komp
Az új híd a Duna felvícsatornája által elválasztott Kis-Csallóközt köti össze a magyarországi Szigetközzel, aki Magyarországról a Csallóközbe akar jutni, annak még a felvízcsatornán is át kell kelnie, amit a Keszölcés és Vajka közt üzemelő komppal tehet meg. Az előző kormány idején felmerült, hogy kisebb átalakítással a személyforgalom számára is megnyitható lenne egy Vajka melletti szervizalagút a csatorna alatt. A projekt azonban a kormányváltás után leállt.
A VV képviselői szerint a szervizalagút legfeljebb biciklis vagy gyalogos közlekedést tenne lehetővé, de jelenleg ennek a tervezése sem halad előre. Aki hídon akar átkelni, annak továbbra is Bősig kell majd utaznia.
A magyarországi oldalon is át kell még kelni egy Duna-ágon, hogy Dunakilitibe jussunk, ott a Bősi vízerőmű dunakiliti gátján lehet majd átbiciklizni. Ez az a gát, ahol az eredeti tervek szerint vízturbinákat elhelyezték volna, de mivel Magyarország kiszállt a projektből, Szlovákia megépítette a felvízcsatornát. Így a dunakiliti gát ugyan megépült, de sohasem termelt elektromos áramot.
– lpj –
