1
Az azóta már leállított Jaslovské Bohunice-i atomerőmű (Fotó: TASR)
Megosztás
Csak 5 évig működött, alig termelt áramot, de még ma is viszi az emberek pénzét, vagyis fizetjük a leállítási költségeit annak az atomreaktornak, amelyet 1972-ben adtak át Jaslovské Bohunicén. 1977-ben állították le az akkorra már kétszer is meghibásodott berendezést, amely nem mellesleg 3 ember halálát is okozta.
Még ma is folyik a leállítása annak a kísérleti reaktornak, amelyet még 1972-ben adtak át Jaslovské Bohunicén, majd 1977-ben a leállítása mellett döntöttek. Az volt a célja, hogy megvizsgálják a természetes, nem dúsított urán energetikai felhasználásának lehetőségeit, de a kísérlet kudarcos véget ért. Az erőmű rövid történetét, és főleg annak pénzügyi hátterét a pénzügyminisztérium elemző csoportja, az Értéket a Pénzért Intézet (ÚHP) dolgozta fel.
Rövid élettartama alatt a reaktor kétszer is meghibásodott, az 1976-os első meghibásodása miatt ráadásul az erőmű három dolgozója életét vesztette széndioxid-mérgezésben.
A második meghibásodás az erőmű alkalmazottainak hibájából következett be: túlmelegedtek és károsodtak az erőműcsatornák. Ez a hiba végül a reaktor leállítását eredményezte, amely így mindössze 5 évig termelt villanyenergiát összesen 916 GWh mennyiségben. Összehasonlításképpen a mohi atomerőmű egy blokkja három hónap alatt termel meg ennyi energiát.
A reaktor példája mutatja, hogy az atomenergia csak látszólag olcsó, vannak olyan előreláthatatlan – vagy a zöldek szerint éppen nagyon is előre látható – problémák, amelyek a legdrágább energiává tehetik. Az ÚHP számítása szerint az első Jaslovské Bohunice-i reaktor leállításának teljes költsége 2023-as árakon mintegy 1,5 milliárd eurót tesz ki.
Ez azt jelenti, hogy minden ott termelt megawattóra áram 1500 euróba kerül 2023-as árakon, ráadásul csak a reaktor leállítási költségeit számolva. Ez még a mai, rendkívül magas villanyárnak – 150 euró/MWh – is a tízszerese.
Vagyis ebbe még nincsenek beleszámítva a reaktor felépítésének és a működésének költségei. Igaz, a leállítás költségei éppen azért olyan magasak, mert meghibásodás miatt kellett leállítani a reaktort, ez pedig jelentősen megdobta a leállítás költségeit.
Összehasonlításként a pénzügyminisztérium idei teljes költségvetése 806 millió euró, a jóval több uniós támogatást kiosztó környezetvédelmi minisztérium is csak 1,6 milliárd euróból gazdálkodik idén, miközben a teljes állami költségvetés kiadási oldala 35 milliárd. A mohi atomerűmű 3. és 4. blokkjának építési költsége – amiből a 3. blokk tavaly elkészült és már üzemel – 6,2 milliárd euró volt.
Az első szlovák reaktor leállítását még ma is fizetjük, az ÚHP számításai szerint minden háztartás évente mintegy 8 eurót csak erre fizet ki. Ezt az összeget a megvásárolt villanyáram ára tartalmazza, abból töltik fel ugyanis a Nemzeti Atomenergia Alapot, amely a reaktor leállítását finanszírozza.
– lpj –
