39
A Paraméter felvételei a TopTomában és a Csallóközaranyosi Mezőgazdasági Szövetkezetnél készültek - Továbbiakért kattints!
Megosztás
Hetedik éve rendezik meg a Magyarország Legszebb Birtoka versenyt, amely Mátrai Zoltán főszervező irányítása alatt az egyik legjelentősebb magyarországi mezőgazdasági versennyé nőtte ki magát. A verseny programját tavaly bővítették ki a Határon túli magyar birtok kategóriával, így idén szlovákiai birtokokat is értékelnek.
A birtoklátogatások csütörtökön (július 20.) és pénteken (július 21.) zajlottak. A közel 35 fős, elismert magyarországi mezőgazdasági szakemberekből álló zsűri a két nap alatt minden jelölthöz ellátogatott. Így jártak Dunaszerdahelyen (TopToma), Csallóközaranyoson (Csallóközaranyosi Mezőgazdasági Szövetkezet) és Fűrön (Château Rúbaň) is.
„A mezőgazdaságban igenis el kell ismerni azokat, akik elöl mennek és innovatívak, mind az anyaországban, mind a határon túli magyarlakta területeken”
– mondta Jakab István, a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) elnöke, a magyar Országgyűlés alelnöke, a díj fővédnöke.
„A díj célja: bemutatni hazánk mezőgazdasági szépségeit. Azokat a birtokokat, ahol az élelmiszerelőállítás alapja történik. Felhívni a figyelmet azokra a gazdákra, termelőkre, akik a profi szakmai munka mellett egy-egy birtok szépségeit is szem előtt tartják. Meggyőződésünk, hogy hazánk agrárkultúrája, szépségei és szakmai színvonala semmiben nem marad el az oly sokszor emlegetett nyugati birtokszépségektől” – nyilatkozta Mátrai Zoltán főszervező.
A szakmai zsűrit Bindics Zsolt kategóriatámogató, a Vidám Paradicsom Kft. ügyvezetője kísérte el az egyes helyszínekre. Szlovákiai útját a zsűri Dunaszerdahelyen kezdte, a TopToma üvegházban, melyet Hájas László kertészmérnök, a GreenCoop csoport egyik telepvezetője mutatott be a vendégeknek.
Dunaszerdahelyen, a TopToma üvegház öt évvel ezelőtt épült. Itt, 4,5 hektáron foglalkoznak hidropóniás paradicsomtermesztéssel. „Ezen a telephelyen cherry paradicsomot, miniszilvát és koktélparadicsomot termesztünk. Egész évben folyik a munka: 11 hónapig termesztünk és egy hónapig tisztítjuk, fertőtlenítjük a helyet. Jelenleg 50-en dolgoznak itt: 25-en a zöldmunkákkal foglalkoznak, 25-en pedig a paradicsom leszedését végzik. Ez a legnagyobb munkaerőigényű paradicsom, minden egyes bogyót egyesével kell eltávolítani a szárról. Az itt leszedett paradicsom a termelőértékesítő szövetkezet központi raktárába kerül, ahol csomagoljuk, s körülbelül 24-48 órán belül a szlovákiai üzletláncok polcaira kerül” – fejtette ki Hájas László.
Hájas László
Az üvegházban modern technológiát használnak: klímaberendezéssel, termálfűtéssel és zárt öntözőrendszerrel dolgoznak. Hájas László elmondta, minden telephelyük egy vagy kettő darab termálkúttal rendelkezik, ezek hőfoka változó. Dunaszerdahelyen jelenleg 90 °C-os vizet nyernek az ott lévő termálkútból.
Miután a szűritagok alaposan szemügyre vették a dunaszerdahelyi TopTomát, a Csallóközaranyosi Mezőgazdasági Szövetkezethez indultak. Itt, Füsi Nagy László ügyvezető vezette körbe a vendégeket és mutatta be munkásságukat. „A szövetkezet gyökerei az 1950-es évek elejéig nyúlnak vissza, azóta több átalakuláson átesve mára cégcsoporttá növekedett. Több mint 6000 hektáron gazdálkodnak Csallóközaranyos körül. Elsősorban búzát, árpát, repcét, kukoricát és napraforgót termesztenek, de a vetésforgóban egyebek mellett helyet kap a mák, borsó és zab is” – tudtuk meg tőle.
Balról Bindics Zsolt, Füsi Nagy László, Mátrai Zoltán
A csallóközaranyosi helyszín bejárása után a szakemberek megpihentek, majd pénteken újult erővel vágtak neki az útjuknak. Ekkor a fűri Château Rúbaň birtokra látogattak el.
A Château Rúbaň egy modern, a legújabb nemesítési eredményeket felhasználó borászat, amely azonban évszázados regionális hagyományokra épül. Csakis helyben termett, egészséges szőlőt dolgoznak fel, hangsúlyozva a dűlők, falvak jellegzetességeit. A borászatot Ollé Vladimíra tulajdonos és Ďörď László borász mutatta be.
Miután az összes helyszínt meglátogatták, a zsűri nekilátott a pontozásnak. Értékelték egyebek között az adott birtok technikai felszereltségét, innovativitását, fenntarthatóságát, szakmai színvonalát, átláthatóságát, higiéniai és munkabiztonsági szintjét, valamint, természetesen, a birtok szépségét. Az eredményt azonban még nem árulták el. Döntésüket – a közönségszavazást követően – az augusztus 12-ei, Etyeken megvalósuló díjátadó gálán hozzák majd nyilvánosságra.
„Ez lesz talán a legfontosabb része a versenynek, mert itt megadhatjuk az egyes mezőgazdászoknak a kellő figyelmet. A határon túli kategóriának köszönhetően megmutathatjuk azt is, hogy nemcsak Magyarországon vannak szép birtokok, hanem a külhoni magyarság körében is vannak gazdák, csodás birtokokkal”
– jegyezte meg Mátrai Zoltán.
