1

-illusztráció- (Fotó: Wikimedia Commons)
Egy kutatócsoport rekonstruálta egy neandervölgyi ember arcát, aki nagyjából 50 ezer évvel ezelőtt élt és halt meg a mai Franciaország területén - írja az Obkec.
A 3D-s vizualizáció feltárta, hogy kihalt őseink fizikai tulajdonságaikban nem sokban különböztek tőlünk. A tudósok szerint ez a portré segít nekik jobban megérteni a neandervölgyiek és a Homo sapiens közötti hasonlóságokat.
A La Chapelle Öregjeként ismert neandervölgyi emberre eredetileg 1908-ban bukkantak Amadeus és Jean Bouyssonie testvérek, miközben a délnyugat-franciaországi Chapelle-aux-Saints barlangot kutatták. A későbbi elemzések során kiderült, hogy a férfi legalább 60 éves lehetett a halálakor, és valamikor 56-47 ezer éve élt.
Érdekes módon a férfi maradványai brucellózisra pozitívnak bizonyultak. Ez egy baktériumok által okozott fertőző betegség, amely általában nem pasztőrözött tejtermékek fogyasztásával terjed. A tudósok szerint ez az egyik első dokumentált eset, amikor a betegség állatokról emberre terjed.
A kutatók elegendő anyaggal rendelkeztek egy neandervölgyi ember arcának elkészítéséhez. A koponya korábbi szkennelését kombinálták egy frissített modellel, amelyet fotogrammetriával hoztak létre. Később a modern egyének szkenneléséből származó lágyrész-markereket használták fel, és úgy modellezték őket, hogy azok olyanok legyenek, mint a neandervölgyi arccsontjai.
Az eredmények szerint bár a férfi klasszikus neandervölgyi vonásokkal rendelkezett, mint például széles orr, nagy szemöldök és tompa áll, kinézete nagyon hasonlít a jelenlegi emberére. Ez a megállapítás összhangban van a legújabb kutatásokkal, amelyek feltárták, hogy a neandervölgyiek valószínűleg kevésbé voltak majomszerűek, és akár olyan intelligensek is lehettek, mint a modern emberek.
A tudósok úgyvélik, hogy ez a rekonstrukció felfedi, hogy a neandervölgyiek és köztünk lévő evolúciós szakadék nem olyan nagy, mint azt korábban gondolták.
"Sok szakértő állítja, hogy sok éves kutatásnak köszönhetően ismeri a neandervölgyiek viselkedését és megjelenését. Anatómiájukkal és élettanukkal kapcsolatos ismereteink azonban folyamatosan fejlődnek, így a vélemények is változnak"
– jelentette ki a tanulmány társszerzője, Luca Sineo professzor.
Obkec/para