Adhatunk-e vért, ha már megkaptuk a koronavírus elleni oltást? Szabad-e kismamákat oltani? – Kossár Klára immunológust kérdeztük

Adhat vért, aki már megkapta a koronavírus elleni oltást?

Vért adhat bármikor, de optimálisabb, ha két héttel az oltás után teszi ezt meg valaki, amikor már elindul a szervezetében az ellenanyagképzés. Plazmát viszont nem adhat. A plazma a vérünk folyékony része. Adásakor az elvezetett vér része megy gyógyításra, a sejteket pedig visszakapja a donor vagy sóoldatban, vagy albuminnal. Ilyenkor elvesznek a már megszerzett ellenanyagok is. A véradás kisebb mennyiség és a plazma ilyenkor együtt megy a vértestekkel. A két eljárás között a különbség a mennyiség és az összetétel – ez a kontraindikáció oka.

A várandósság alatt megkaphatja az oltást egy kismama?

Még kevés a tapasztalat a várandósság alatti immunizációval. Befejeződtek már stúdiumok, ahol nem tapasztaltak mellékhatásokat. Ajánlatos azonban az első trimeszter után, vagy a 36. héten, a szülés előtt oltani. De fel lehet mérni a rizikót és csak a szülés után, a szoptatás alatt oltatni.

Kossár Klára

Jelenthet-e veszélyt az oltás a magzatra nézve?

Nem jelent nagyobb veszélyt, mint a többi oltás.

Sokkal nagyobb veszélyt jelent a betegség a terhesség alatt, ami koraszülést is okozhat.

Az eddigi statisztikák nagyon kevés dramatikus megbetegedésről számolnak be a terhesség alatt.

A krónikus betegséggel küzdők élhetnek az oltás lehetőségével?

A krónikus beteg számára kimondottan fontos az oltás.

Annak érdekében, hogy a krónikus betegség stabilizált és ellenőrzött legyen, nem szabad megszakítani a rendszeres gyógyszer szedését sem az oltás, sem a betegség alatt.

Tartanunk kell-e az oltás utáni vérrögképződéstől?

Az oltás utáni vérrögképződés nagyon ritka mellékhatás: 0,00065%. Az összehasonlítás kedvéért, a villámcsapás esélye 0,00072%.

Tehát ez meg sem közelíti azokat a statisztikai adatokat, amelyek éves viszonmylatban az általános populációban előforduló vérrögképződésről adnak beszámolót.

A fogamzásgátló alkalmazásával sokkal nagyobb ez a veszély. De hogy ez elkerülhető legyen, ezért a 30-40 korosztályt már nem fogjuk AstraZeneca vakcinával oltani, hanem csak mRNA vakcinával, ahol ez a szám sokkal kisebb.

Sokan félnek a vakcina mellékhatásaitól, mint a láz és az izomfájdalom. Lehet-e tudni, mitől függ az, hogy valaki nagyon magas lázzal nyomja az ágyat az oltás után, valaki pedig megússza minden mellékhatás nélkül?

Sajnos nem kiszámítható ezeknek a tüneteknek sem a gyakorisága, sem pedig a mértéke. Nem vezethető vissza az autoimmun, illetve az allergiás diszpozíció alapján sem. Egy valami tudott, hogy a második dózisnál az AstraZeneca esetében kevésbé fordulnak elő mellékhatások, míg a Pfizer vakcinánál a második adagnál egyeseknél egy kicsit erősebbek a tünetek. A lényeg azonban az, hogy 24-36 órán belül mindez elmúlik.

Hosszútávon számíthatunk-e valamilyen, vakcina okozta mellékhatással?

Teoretikusan nagyon jól ismerjük már az összes vakcina összetételét, a gyártási eljárások közötti különbségeket és a fejlesztés teoretikus alapjait. Ismerjük a klinikai vizsgálatok I-III. fázisának menetét, az EU és az USA mellékhatásokat gyűjtő applikációit is állandóan figyeljük. Az oltás már folyamatban van 2020 decembere óta. A bejelentett akut és késve észlelt mellékhatások a felhasznált adagok számától függően az ezrelék határán mozognak.

De szakmai tudásunk alapján, nem várunk kései mellékhatást. Viszont el kell mondanunk, hogy a COVID-19-en átesett komoly betegek 80%-a küzd PostCovid szindrómával, ahol viszont több a szervi károsodás a maradék – kései mellékhatás és többféle autoimmun betegség is keletkezik a vírus leküzdése után.

Mennyi ideig nyújt védelmet a vakcina?

Azt már tudjuk, hogy a nehezebb lefolyású COVID-19 megbetegedés 7-8 hónapra nyújt védelmet. De előfordultak már reinfekciók is, vagyis újra megbetegedések is pár hónapon belül, ezért ajánljuk az oltást a betegség leküzdése után is. Azt még azonban csak teszteljük, hogy a befejezett oltás meddig nyújt védelmet – várhatóan 6-12 hónapig.

Szlávik Cyntia