Adócsalás az EU-ban - Évi 50 milliárd euróval gazdagodnak a bűnözők

Az adócsalók évente 50 milliárd eurós kárt okoznak Európában - hívta fel a figyelmet a Grand Theft Europe elnevezésű európai kezdeményezés. Az illegális üzletben természetesen szlovákiai bűnözők is részt vesznek.

Adócsalás az EU-ban - Évi 50 milliárd euróval gazdagodnak a bűnözők
Fotó: TASR/AP - illusztráció

Grand Theft Europe elnevezésű projektben 35 sajtótermék újságírói vettek részt Európa minden országából, a közös munkát a német Correctiv non-profit szerkesztőség koordinálta. A kezdeményezés célja az volt, hogy megvizsgálják a kontinensen végbemenő legnagyobb "körhintacsalásokat". 

Szlovákiából az Aktuality.sk oknyomozó csapata vett részt a projektben, mely során az újságírók nemzetközi munkacsoportja 315 ezer oldalnyi vizsgálati dokumentumot tanulmányozott át. 

"A határokon átívelő áfacsalások egyidősek az Európai Unió jelenlegi áfarendszerével, amelyet 1993-ban, az akkori tervek szerint csak ideiglenesen vezettek be. Ez az átmeneti megoldás több mint 25 éve van érvényben, az újabb és újabb reformok pedig nem biztosítanak védettséget a csalások ellen"

- írja az oknyomozásban résztvevő magyarországi Direkt36

A legújabb becslések szerint Szlovákiában az ÁFA-csalások útján évi 2 milliárd euró üti a bűnőzők markát. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: ez a pénz az utolsó centig az államkasszából származik, tehát a csalók tulajdonképpen a polgárokat rabolják ki.

"Körhintacsalás" a gyakorlatban

Az 1993 óta érvényben lévő szabályok alapján az egyes EU-tagállamokban működő cégek közti nemzetközi kereskedelem során nem kell általános forgalmi adót fizetni. A bűnszervezetek ezt használják ki, és a csalás lényege, hogy a nemzetközi hálózat egy vagy több tagja még az áfa megfizetése előtt eltűnik, míg a hálózat más tagjai be sem fizetett adót igényelnek vissza. 

A gyakorlatban ez így néz ki:

• Egy szlovák cég - nevezzük X s.r.o.-nak - egy magyarországi vállalkozástól vásárol árut, amit elszállít Szlovákiába. Ebben az esetben nem köteles ÁFA (általános forgalmi adó) befizetésére.

• A Magyarországról behozott árut az X s.r.o. eladja egy másik szlovák cégnek. A vételár ekkor már tartalmazza a 20 százaléknyi ÁFÁ-t is, amit az X s.r.o. kötelessége átutalni az adóhatóságnak.

• Mielőtt az X s.r.o. befizetné az adót az államkasszába, jelentős ÁFA-tartozást maga után hagyva egyszerűen eltűnik.

• Az eredeti áru ugyanakkor még mindig Szlovákiában van. Ez egy láncolaton keresztül egy sokadik céghez - legyen Y s.r.o. - kerül, amely újra eladja azt egy másik EU-tagállamban lévő cégnek, például Csehországba.

• Mivel az Y s.r.o. ÁFÁ-t is tartalmazó vételárért jutott hozzá az áruhoz, de azt külföldre adta el, visszaigényli a szlovák adóhatóságtól az áruért fizetett ÁFA-teljes összegét.

Az adócsalók leggyakrabban olyan árut használnak fel a bűncselekmények elkövetéséhez, amelyek mennyiségileg nehezen ellenőrzihetők, és amelyekkel nagy tételben lehet kereskedni. Ilyen például a fa, a cukor, az étolaj, az üzemanyag, az acél, az emisszió, az elektromos energia, a földgáz, esetleg a luxusautók, vagy éppen a drága ékszerek. Ugyanakkor a sötét bizniszek teljesen fiktív alapon is végbemehetnek, tehát előfordulhat, hogy az adott áru kizárólag "papíron" létezik.

Mi a megoldás?

A szakértők szerint a helyzetet csak az orvosolhatnák, ha az EU-tagállamok rendelkeznének egy egységes rendszerrel, amelyben az egyes hatóságok valós időben figyelhetnék meg az unióban végbemenő gyanús tranzakciókat. Egy ilyen rendeszer csak akkor működhet, ha az összes tagállam jóváhagyja és bekapcsolódik, erre azonban jelen pillanatban - politikai akarat hiányában - kevés esély van. 

A csalások elleni védekezésben nagy szerepet játszhat az Európai Unió új irányelve, az ún. reverse charge bevezetése. Ennek értelmében az egymással üzletelő ÁFA-fizető cégek egyáltalán nem számláznák ki az ÁFÁ-t, az adót a láncolat utolsó lánszeme - általában a kiskereskedő - fizetné be. A reverse charge a 17 500 euró érték feletti tranzakciókra vonatkozik, de nem kötelező érvényű az EU-tagállamokra nézve, jóváhagyásáról az egyes kormányok önállóan dönthetnek. 

Szlovákia egyelőre kivár a reverse charge bevezetésével, ami a pénzügyminisztérium szerint jelentősen növelné a vállalkozók adminisztrációs terheit, és a rendszer beültetése a szlovákiai gyakorlatba bonyolult. 

(para/Aktuality)