Megosztás
Költségvetési provizóriummal kezdi a 2024-es évet Nagymegyer városa, a helyi adók némelyikén viszont emeltek, azok mértéke viszont még mindig elmarad a környező városokétól.
Miután Soóky Marián tavaly novemberben átvette a város vezetését Holényi Gergőtől, hatalmas káoszt fedeztek fel az aktuális városi költségvetésben, az önkormányzat pedig provizóriummal kezdte már a 2023-as évet is. Ez ideiglenes költségvetést jelent, ami tulajdonképpen az előző évi, tehát 2022-es költségvetés első elfogadott verziójából indul ki, ami első hallásra nem tűnik olyan kellemetlennek, de azt érdemes tudni az ilyesmiről, hogy évközben többek között azért is módosul a költségvetés, mert az államapparátus kiigazítja az adott évre vonatkozó előrejelzéseket az önkormányzatok számára visszatérített jövedelemadó mértékét illetően, és ez rendszerint magasabb, mint az év elején.
Egy további kellemetlenség, amit az ideiglenes költségvetés okozhat, hogy minden hónapban csupán az 1/12-ét lehet elkölteni az egyes tételeknek. Ha viszont például az energiaárak jelentősebben megugranak, akkor a télen magasabb fűtési vagy villanyköltségek kellemetlen helyzetbe hozhatják a városi intézményeket. A 2023-as költségvetést végül idén január végén sikerült elfogadnia a nagymegyeri testületnek, az év végére viszont ismét oda jutottak, hogy nem sikerült az utolsó plénumra összekalapálni a jövő évit.
Dunaszerdahelyen egy héttel ezelőtt sikerült elfogadni a 2024-es kiegyensúlyozott költségvetést, arra viszont a városvezetés is kitért, hogy a kormányváltás miatt pillanatnyilag nem ismert, mennyi pénzt térít vissza az önkormányzatoknak az állam.
Pongrácz Kálmán képviselő azzal érvelt, hogy Nagymegyer képes ilyen formában is indítani az évet, mint az már bebizonyosodott idén is, ráadásul egy ilyen állapot nem kell, hogy sokáig tartson, az első 2024-es plénumon már elvileg elfogadható a költségvetés. Az első jövő évi plénumot február közepére tervezik.
Kórósi Zalán
Kórósi Zalán képviselő viszont azt nehezményezte, hogy amíg nincs költségvetés, addig a tervezett adóemelésből származó bevételtöbbletet sem tudja fejlesztésekre költeni a város. Emlékeztetett arra, hogy Csémi István képviselő készített egy összegzést emellett arról is, hogy a városnak közel félmillió eurós adókinnlévősége van, és ha nem tudja ezt behajtani, akkor hogy várhatja el a lakosoktól, hogy magasabb helyi adókat fizessenek. Soóky Marián ezt az eszmefuttatást kiigazította, miszerint ez egy kumulált összeg, ami az elmúlt 8-9 év eredménye, nemcsak az ideié.
„Tervezünk adóemeléseket, de a másik oldalon nem vagyunk képesek beszedni azt, amit be kellene. Ha a testület megszavazza az adóemeléseket, akkor a kontrollmechanizmus diszciplínáján is kell javítani” – figyelmeztetett.
Soóky Marián emlékeztetett arra, hogy a 2023-as évben kirótt helyi adók 88,7%-át sikerült már beszedni, amivel arra akart rámutatni, hogy ezen a téren nem állnak rosszul. „Én is jobban örültem, hogy ha el tudjuk fogadni a költségvetést, de idén is provizóriummal indultunk, és több település 2024-ben is így tesz, mivel egyelőre az állami költségvetést sem fogadták el” – hívta fel a figyelmet.
Hozzátette, hogy a tervezett adóemelések közül pedig az egyik az idegenforgalmi adóé, ami tulajdonképpen nem a nagymegyerieket terheli, hanem az odalátogató turistákat. Noha a szállásadók fizetik, de annak összegét beépítik a díjaikba. Nagymegyeren ezt az adónemet 2023-ban emelték 1 euróra vendégéjszakánként, most pedig 1,50 szerepelt a tervezetben.
Turistából viszont Nagymegyeren van elég. Összehasonlításképp, a 2023-ra elfogadott eredeti költségvetés 280 ezer eurónyi idegenforgalmi adóval számolt, míg például Dunaszerdahelyen az utolsó idei módosítást követően is csupán ennek felénél, 146 ezernél járt ez a tétel, noha itt augusztusi hatállyal már az addigi 1-ről 2 euróra emelték az illetéket. Ennek ellenére a 2024-es dunaszerdahelyi költségvetés is „csak” 250 ezer eurós bevétellel számol. Somorján ugyancsak 2 euró az idegenforgalmi adó.
Néveri Sándor képviselő azzal érvelt, hogy Nagymegyert rendszerint a leglátogatottabb és leginkább elismert úticélok közt emlegetik a termálfürdő miatt. „Ha a többi ilyen településen megnézzük, mennyi az idegenforgalmi adó, akkor Nagymegyeren most lesz annak a fele” – húzta alá.
Soóky Marián
Az 1,50 eurós illetéket végül megszavazta a testület, a lakosok számára fájó drágulás viszont csak ezután jött, ez pedig az ingatlanadóé. Soóky Marián felhívta rá a figyelmet, hogy ezt az adónemet tulajdonképpen 2012 óta nem emelték Nagymegyeren. „A környék városaiban próbálták néhány évente emelni az egyes adónemeket, Nagymegyeren ez nem történt meg” – jegyezte meg. Az előző választási ciklusok során ez rendszerint azért sem történt meg, mert óriási volt a szembenállás az aktuális polgármester ás a képviselő-testület között.
A most javasolt emelésnél egyébként különválasztották a nagymegyeri és izsapi ingatlanokat. A telkek esetében például a termőföldre és legelőkre kivetett adó az adóalap 0,50%-a lesz az eddigi 0,40% helyett, kertek és beépített területek esetén pedig az eddigi 0,60% helyett 0,66%, illetve 0,70%. Erdős területek és építkezési telkek esetében az eddigi 0,40, illetve 0,60%-ról elemlkedik 0,50-re és 0,70-re. Izsapot tekintve mindegyik esetben 0,03%-kal alacsonyabb tarifát határoztak meg.
Épületek esetében egy cseppet nagyobb az emelés. Lakóépületeknél például az eddigi négyzetméterenkénti 0,12 euró helyett a duplája, 0,24 euró lesz, lakásoknál pedig 12 cent helyett 26 cent. Víkendházak, rekreációs épületek esetében is duplázódik, az eddigi 40 cent helyett 80 cent lesz. Önálló vagy sorgarázsok, illetve föld alatti garázsok esetén is emelkedik az adó, az eddigi 40, illetve utóbbi esetben 30 cent helyett egységesen 55 cent lesz négyzetméterenként.
Mezőgazdasági célú épületek esetén az eddigi 50 centről 65 centre megy fel az ingatlanadó négyzetméterenként, ipari és vállalkozási célú épületek esetében pedig 1,20 euró helyett 1,80 euró.
Itt érdemes egyébként megemlíteni, hogy Somorján már az idei évre vonatkozóan 50 cent volt a négyzetméterenkénti ingatlanadó lakóépületek és lakások esetén, és más tételek is emelkedtek, Dunaszerdahelyen pedig azt a szintet, mint amire most Nagymegyeren emelték, már 2019-ben elérte, 2024-től pedig tovább emelkedik.
Nagymegyeren az építmények után fizetendő ingatlanadó esetében is különbséget tettek a nagymegyeriek és az izsapiak között, utóbbiaknak helyenként néhány centtel alacsonyabbra szabta a város, ezt akülönbségtételt viszont Csémi István képviselő kifogásolta. Végül abban maradtak, hogy olyan építményeknél, amelyek az izsapi kanalizáció híján nem tudnak a csatornahálózatra csatlakozni, megmarad a különbség az ingatlanadóban, más ingatlanok esetében viszont azonos lesz a nagymegyerivel.
Fabulya Gabriella, a városi hivatal pénzügyi osztályának adóügyi referense emlékeztetett, hogy tíz év távlatából kell értelmezni a mostani emelést, amely összességében 213 ezer eurós többletbevételt eredményez a városkasszába.
Kórósi Zalán arra hívta fel a figyelmet, hogy az adóemelésből befolyt összeg folyó kiadásokra, tehát bérekre mehet el, ami elfogadhatatlan, különösen úgy, hogy a folyó kiadások 5-10%-os csökkenését szeretnék elérni.
Ezzel Pongrácz Kálmán is egyetértett, aki viszont leszögezte, hogy bízik a képivselő-testületben, hogy a következő év elején olyan költségvetést fogad majd el, amely alapján az adóemelésből származó bevételt nem eszik meg a fizetések, hanem fejlesztésre is marad belőle. Soóky Marián ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a pedagógusok bére idén 22%-kal, az önkormányzati alkalmazottaké pedig 17%-kal emelkedett a vonatkozó törvényből kifolyólag, amire szintén meg kell találni a forrást.
Kórósi erre az érvelésre úgy reagált, hogy ilyen bérköltséggel és apparátussal hogy történhet meg, hogy év végére nincs legalább egy munkaverziója a városi költségvetésnek. Feltette a kérdést, hogy nem kellene-e már augusztusban vagy szeptemberben kikérni az egyes szakbizottságok véleményét kikérni, milyen elképzeléseik vannak, és azt decemberre összegezni.
Aradi Mónika, a pénzügyi szakosztály vezetője erre úgy válaszolt, hogy beszélt a kollégáival, és októberre megkapta a legtöbb adatot, az óvodák esetében viszont folyamatban van a tárgyalás az igazgatókkal, mivel jóval több pénzt kérnek, mint amit az állam előír számukra.
Kórósi leszögezte, hogy egy olyan városnak, mint Nagymegyer, képesnek kell lennie karácsony előtt elfogadni a következő évi költségvetést és nem a provizóriumon gondolkodni.
Az ingatlanadó emelését végül elfogadták a képviselők, költségvetés pedig a jelek szerint leghamarabb két hónap múlva lesz.
(SzT)