1
(Archív felvétel)
Megosztás
Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal fel- és megidézzük olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világégés idején. Forrásunk a korabeli regionális sajtó.
(CCVII. rész)
Komárom szabad királyi város polgármestere az egész település területére a tiszta kenyérlisztből készült kenyér árát kilogramonként 56 fillérben, a kenyérsütési díjat pedig 5 kilogramonként 30 fillérben, azon felül 40 fillérben állapította meg. Aki a hatósági ármegállapítás ellen vét, 15 napi elzárással és 200 korona pénzbírsággal sújtatik. [1915. december]
*
Sebestyén Sándor, a 12. gyalogezred káplárja az északi harctéren szerzett súlyos sebesülés következtében, egyhónapos szenvedés után a miskolci kórházban elhunyt.
*
Dosztál Jakab, a Vasöntő- és Malomberendezési Vállalat tulajdonosa, a városi bizottság tagja 100 koronát küldött a Vörös Kereszthez, melyből 50 koronát a kórházakban ápolt katonák karácsonyára, 50 koronát pedig a vak katonák részére ajánlott föl. Az adományt Kürthy István, a Vörös Kereszt elnöke köszönte meg.
*
Megjelent a Komáromi Kalendárium 1916. évre szóló évfolyama. Szerkesztette dr. Baranyay József. Fried Jenő 100 példányt rendelt a naptárból a következő sorok kíséretében: „Tekintetes dr. Baranyay József úrnak. Nagyon kedves dolog volt tőletek, hogy a híres Komáromi Kalendáriumot is »bevontátok« a háborús bajok enyhítésére. Mellékelten küldök 50 koronát, s megkérlek, hogy 100 darabot osztassál szét nevemben a Kultúrpalota-, a Klapka- és a Tiszti Kaszinó-kórház sebesült és beteg katonái között. Bizonyos, hogy a legjobb karácsonyuk lesz, ha elolvashatják a »200 éves« Kalendáriumot. Fáradozásodat köszönöm, s maradok tisztelő híved – Komárom, 1915. november 22.”
*
Hirdetés: „Magyar, osztrák, német és török zászlók minden nagyságban és kivitelben megrendelhetők Spitzer Sándor papírkereskedésében.“
Lelkes Vince