Agócs Attila: Többet kapunk a közösből, mint amennyit beleadunk

A Nyugat-Szlovákiában élők talán nem is tudatosítják, mennyire kiváltságos helyzetben vannak a gömöri vagy a nógrádi lakosokhoz képest. Bár az elmúlt évtizedekben a csallóközi vagy a mátyusföldi településeket is mostohán kezelte az állam, Közép-Szlovákiában a munkanélküliségen kívül a közlekedési infrastruktúra hiánya és a régiófejlesztés esetleges volta is megnehezíti az emberek életét.

Az Európai Unió forrásai lehetővé tesznek olyan infrastrukturális beruházásokat is, amelyekre a szlovákiai büdzséből egyszerűen nem futná. Annak ellenére sem, hogy a központi kormányzat is elismeri, lenne hová tenni a pénzt.

Agócs Attila, Fülek polgármestere mindezt a Paraméternek is megerősítette.

Rossz szájíz

„Közép-Szlovákia déli részén a Nagykürtösi, Losonci, Poltári, Nagyrőcei vagy a Rimaszombati járás egy 2016-os felmérés szerint az ország legkevésbé fejlett járásai közé tartoznak” – tudtuk meg Fülek polgármesterétől, aki Besztercebánya megye képviselőjeként a régiófejlesztési bizottságban is dolgozik.

Agócs szerint fontos, hogy a regionális különbségek kiegyenlítése a mindenkori kormány és az Európai Parlament képviselőinek szívügye legyen. „Külön források, pozitív diszkrimináció nélkül a mi régióink szinte az elnéptelenedésre vannak ítélve” – mondta a polgármester, aki a Híd színeiben indul az európai parlamenti választásokon.

„Ha azt halljuk, uniós pénzből épül valami, túlárazott kivitelezések, manipulált közbeszerzések jutnak az eszünkbe. A rossz szájíz mintha felülírnák mindazt az eredményt, amit az EU-nak köszönhetünk” – véli Agócs, aki szerint változtatni kell az Európai Unióval kapcsolatos kommunikáción is változtatni kell, hiszen a régiófejlesztés eredményei megkérdőjelezhetetlenek.

Ötször adja vissza

„Az utóbbi évek statisztikája szerint 2015-16 táján minden befizetett eurót ötszörösen kaptunk vissza különböző támogatások formájában. Nettó kedvezményezettek vagyunk tehát a nettó befizetőkkel szemben” – jelentette ki a polgármester, aki saját városa példáján mutatott rá, mi mindent köszönhet Fülek az Európai Uniónak.

„Szlovákia csatlakozása óta az uniós forrásokból eddig 12 millió eurónyi támogatást kapott Fülek városa” – mutat rá Agócs Attila, aki hosszan sorolja, mi mindent sikerült az uniós támogatásoknak köszönhetően felújítani, létrehozni a városban. „Példaként említhetném az óvodát, a komposztálót, a vállalkozói inkubátort, a nyugdíjas otthont, a városi parkot, a vár alatti idegenforgalmi fejlesztéseket. Ezeket egy átlagpolgár is látja, és tudatosítja, hogy mindez az Európai Uniónak köszönhető.”

A látványos eredmények mellett kevesebben tudják, hogy a leszakadt régiókban mennyire fontosan az Európai Szociális Alapból igényelhető támogatások, holott az elmúlt 15 évben több ezer embert sikerült akár csak átmenetileg is foglalkoztatni különböző programok keretén belül, tudta meg portálunk Agócs Attilától.

Útkeresés

Fülek is bekapcsolódott az Európai Unió által támogatott kapcsolatteremtő programokba, mint például az „Európa a polgároké” elnevezésűbe. „Közép-európai, balkáni, nyugati – például olasz és spanyol – testvértelepüléseinkkel közös tapasztalatcserékre, látogatásokra került sor. Az oktatás területén egy hasonló kezdeményezés, az Erazmus csereprogram segíti az együttműködést” – mondta Agócs.

A Paraméter kérdésére a polgármester kitért a régió elhanyagolt közlekedési infrastruktúrájára is.

„A Zólyom-Budapest tengelyen gyakorlatilag megszűnt a vasúti személyszállítás. Ezen az áldatlan helyzeten mindenképpen változtatni kell” – mondta Agócs, aki szerint az európai Uniónak fel kell vállalnia a perifériákon megszűnt vasútvonalak újraindítását.

„Ezeket a vonalakat nem lehet a gazdaságosság elve alapján működtetni, itt is szükség van a pozitív diszkriminációra” – fejtette ki Fülek polgármestere.

(np.)