Ahogy most élünk a vírus miatt, az képtelenség. Jó hír, hogy a vakcinához képest egy kis szúnyogcsípés maga a mocskos orosz rulett

2020. november 20. - 13:44 | Belföld

Nem a tesztelést, hanem az új koronavírus elleni oltást kellene kötelezővé tenni - véli Vladimír Leksa immunológus. Aligha fenntartható így élni még néhány évig. És az oltás az egyetlen dolog, ami képes megállítani a fertőzést - nyilatkozta a DenníkN lapnak adott interjúban a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa.

Ahogy most élünk a vírus miatt, az képtelenség. Jó hír, hogy a vakcinához képest egy kis szúnyogcsípés maga a mocskos orosz rulett
Illusztráció (AP/TASR)

Leksa szerint sokan nem hisznek az oltásban, mert nem látták azokat a betegségeket, amelyek ellen megvédenek minket. Már nem látják azt a jót, amit az oltások tesznek.

Ha egymás után három generáció születik oltásokkal védett környezetbe, akkor az ember nem is tudatosítja, hogy a magától értetődő védelem az oltásnak köszönhető.

A vírus ellen kifejlesztett vakcinákkal kapcsolatban a szakember megjegyezte, hogy ami most zajlik a szemünk előtt, valószínűleg a legrövidebb idő, amely alatt kifejleszthető egy oltóanyag. Még mindig előfordulhat, hogy azt nem fogják jóváhagyni, és megvárják a teszteléses szakaszban beoltott személyek szervezetének esetleges késői reakcióit. De Leksa nem hiszi, hogy erre sor kerül, mert a tesztelés már a nyár elején elkezdődött, és a kísérleti fázisban résztvevő emberekben az eredeti oltóanyag már nem is létezik, helyettük úgynevezett memóriasejtek dolgoznak.

Normális esetben egy hatóanyag kifejlesztésének folyamata több okból is tovább tart - nincs rá ennyi pénz, mint most és nem állítanak a feladatra ennyi embert egyszerre. A kutató azt feltételezi, hogy a vakcinát kifejlesztő gyógyszergyárak a rendelkezésre álló tőkéjük és munkatársaik 90 százalékát állították rá az "ügyre". Padlógázzal hajtanak.

Leksa felhívja az egészségügyi minisztérium figyelmét, hogy rendeljen elegendő oltóanyagot. A nyáron megjelent számok - ahol hárommillió vakcináról beszéltek - borzasztóan alacsonyak tűnnek az immunológus szerint, hiszen

valószínűleg kétszer is be kell majd oltatnunk magunkat. Azt is meg kellene fontolni, hogy kötelezővé tegyék a vakcinát, mert ilyen körülmények között élni tovább fenntarthatatlan. Ezt a fertőzést egyedül ez képes megállítani.

A kutató úgy véli, az ellenszérum kötelezővé tételét úgy lehetne segíteni, hogy azok, akik azt elutasítják, megbetegedésük esetén saját zsebből kellene fizetniük a koronavírus gyógyászati kezelését. Esetleg a beoltatlan gyerekek nem járhatnának iskolába és óvodába. Ha nem oltatjuk be magunkat, akkor a gazdaság sem pörög fel.

Külön az oltáselleneseknek is üzent az immunológus, Leksa idevágó példaként hozza fel a szúnyogcsípést. Szerinte minden csípés egyfajta oltással ér fel, bár azt nem lehet tudni, hogy az áldozatát éppen mi ellen oltja be a szúnyog. Ez a rovar ráadásul koszos, és a szívókájában rengeteg kórokozó nyüzsög.

Ezek a vérszívók éveken keresztül így oltanak be minket.

Ha több a szúnyog, akkor több oltást is kapunk. De emiatt senki sem méltatlankodik és senki sem fél. Előfordul, hogy az ember szúnyogcsípést követően megbetegszik és maláriát kap, vagy a kullancstól agyhártyagyulladást. Ez akkor fordul elő, amikor a kórokozók koncentrációja ugyanis olyan magas, hogy azt az immunrendszer nem tudja kezelni. Egy szúnyogcsípés tehát veszélyesebb, mint a koronavírus elleni oltás.

Az emberek elszoktak a halálos fertőző betegségektől. Még az 1950-es évekre is jellemző volt, hogy szinte minden családban egy gyermek fertőző betegségben halt meg. Vagy életre szóló következményekkel jártak egyes betegségek, például a gyermekbénulás esetén.

Amikor az ötvenes években megjelent a gyermekbénulás elleni oltás, az emberek hozzáállása teljesen más volt, az orvosokat hősnek tartották.

Az oltások kedvezőtlen hírnévének legfőbb oka az, hogy egyszerűen az oltások már túl hosszú ideje működnek, és hozzászoktunk a hatékonyságukhoz. Olyan, mint egy láthatatlan erő, amely megvéd minket.

És egyesek nem hisznek az oltásban, mert nem látják azokat a betegségeket, amelyek ellen az oltások megvédenek minket.

(DenníkN)