Akár helyi népszavazást is kezdeményezhetnek a logisztikai beruházás tervéről Hegyétén

2020. szeptember 15. - 11:26 | Régió

A Hegyétéhez (Dunaszerdahelyi járás) tartozó Balázsfán megaberuházást tervező Panattoni vállalat a környezettudatos és fenntartható megoldásokra hivatkozik, amelyeket az ipari komplexumai építésénél szem előtt tart, a tervezett logisztikai központ tövében élők szerint viszont a cég nem akarhatja, hogy több ezer ember akarata ellenére valósuljon meg a beruházás.

Akár helyi népszavazást is kezdeményezhetnek a logisztikai beruházás tervéről Hegyétén
Fotók: Paraméter

Mint azt korábban megírtuk, pillanatnyilag a környezeti hatásokat vizsgáló eljárás alatt van az amerikai hátterű Panattoni Slovakia Development s. r. o. projektje, mely egy kb. 29 hektáros területen 135 ezer négyzetméter alapterületű logisztikai központot létesítene a Hegyétéhez tartozó Balázsfa iparinak minősített övezetében. Bokros Ferenc, Hegyéte polgármestere óriási lehetőséget lát a tervezett parkban, amelynek egyik vége viszont hozzávetőlegesen 25-30 méterre lenne a nagyudvarnoki családi házas övezet szélétől, az utolsó házaktól, és ezt az ott lakók életminőségükre, illetve egészségükre mért csapásként értékelik, emiatt civil aktivistákkal együtt petíciót is indítottak. Minderről bővebben ITT írtunk.

Előzmény:

Brutális méretű logisztikai parkot terveznek Balázsfára, de van itt egy kis bibi!

Érdeklődtünk a Panattoni cég szlovákiai kirendeltségénél, hogyan reagálnak a környező lakosok petíciójára, Erik Ivaničko igazgatótól pedig azt a választ kaptuk, hogy respektálják az ehhez való jogukat, illetve hogy ilyen módon kommunikálnak az önkormányzatokkal. „Részünkről elmondhatjuk, hogy készek vagyunk teljesíteni minden kötelezettségünket, az önkormányzat és az illetékes hivatalok pedig időben értesülni fognak a szándékainkról. A továbbiakban is felajánljuk együttműködésünket az önkormányzatnak a petícióban foglalt követelések teljesítése kapcsán” – fejtette ki.

Sajnálja ugyanakkor, hogy a petícióról csupán a helyi hírekből, illetve fizetett hirdetésekből értesültek.

„Ez ügyben senki nem vette fel velünk a kapcsolatot, noha készek vagyunk kommunikálni. Megértjük, hogy a vállalkozói tevékenységünkkel összefüggően emelkedő bérek és kialakuló új munkahelyek a régióban valakiknek szúrhatják a szemét” – fogalmazott az igazgató.

Már korábban is írtunk arról, hogy a beruházás kapcsán a Nagyudvarnok határában élők, illetve a hegyétei polgámester is eltérően értelmezik, hogy előbbi település lakóövezete vagy utóbbi falufejlesztési tervében az ipari zóna kijelölése valósult meg előbb. Most a Panattoni cég képviselője is a 2007-ben jogerőre emelkedett falufejlesztési tervre hivatkozott. „Bízunk benne, hogy a lakosoknak az elmúlt 13 évben elegendő lehetőségük volt a területfejlesztési tervhez hozzászólni. A polgárokkal készek vagyunk tárgyalni, ahogy tettük azt az összes eddigi lokalitás esetében, ahol ipari vagy logisztikai parkokat építettünk. Minden esetben a lakosok képviselőivel és az önkormányzattal egyeztettünk” – szögezte le Erik Ivaničko, kiemelve, hogy beruházási szándékukat sem rejtették el a nyilvánosságtól, hiszen sajtóközleményt adtak ki róla korábban.

Való igaz, augusztus közepén megjelent az országos közszolgálati sajtóban, azon keresztül pedig több lapban egy rövid hír a beruházás tervéről, ami felett a regionális média – velünk együtt – tulajdonképpen átsiklott.

„A nagyudvarnoki lakópark területi végzése 2004-ben már hatályos volt. Azóta épülnek itt családi házak és laknak emberek. Tehát a szomszédos, hegyétei önkormányzatnak számolnia kellett volna ezzel, mikor 2007-ben eldöntötték, hogy a kertes házak közé bepréselnek egy monumentális, 82 hektáros ipari zónát. Most csak ennek a rossz döntésnek a levét isszuk mindannyian” – reagált a Panattoni igazgatójának szavaira Bindics Zsolt vállalkozó, nagyudvarnoki lakos, az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezője.

Emlékeztetett, hogy az itt élő emberek többsége ezt a beruházást elképesztőnek tartja, amit szerinte az is alátámaszt, hogy a petíciót már több mint 4 ezren írták alá, Hegyétén kívül a környező településekről is, beleértve Dunaszerdahelyt.

„A helyi lakosok ezt a beruházást nem akarják a házaik tövébe. A beruházás nemcsak a környező lakosoknak, de a környező önkormányzatoknak sem tetszik, mivel egy lakóövezeteket összekötő harmadosztályú útra terelnék a teljes kamionforgalmat. Az ilyen típusú utakat az érvényes jogszabály szerint kamionok csak célforgalomra használhatnának” – figyelmeztetett Bindics.

A környezetvédelmi hatások vizsgálatát célzó eljárásra benyújtott tervezet ugyan nem számol vele, Bokros Ferenc hegyétei polgármester azonban említette, hogy a Bindics által is említett harmadosztályú, 1395-ös útra eső forgalmat azáltal szeretnék enyhíteni, hogy a logisztikai park másik irányából is terveztetnek kijáratot, ami eljuttatná a kamionokat az 572-es út komáromi úti szakaszára, majd a 63-as főútra. Ezt azonban nem olyan egyszerű megvalósítani, mivel vasúti átjáróra is szükség van, aminek a jóváhagyása meglehetősen hosszú folyamat.

Éppen emiatt érdeklődtünk a cég képviselőjénél is, igaz-e, hogy tárgyalnak erről az önkormányzattal. Erik Ivaničko megerősítette, hogy a projekttervezetük része ez a megoldás, ami szerinte „egy újabb bizonyíték arra, hogy a beruházó és az önkormányzat közti kétoldalú kommunikáció gyümölcsöző”.

„Nem egy monstrumot építünk, mint azt a petícióban állítják, hanem egy standard, modern logisztikai parkot, amilyet bármelyik élelmiszeripari cég igénybe vesz a világon bárhol” – szögezte le.

Érvelt azzal, hogy a fenntartható beruházások terén élen jár a Panattoni vállalat, amit azzal is alátámasztott, hogy minden újabb épületük rendelkezik az ún. BREEAM minősítéssel, mivel egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a környezettudatos és fenntartható megoldásokra.

A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Tudni kell, hogy támogatja a csökkentett energiafogyasztású épületeket, a különféle vízhasználat-csökkentési megoldásokat, emellett az olyan beruházásokat, amelyek nem igényelnek újabb zöldterületet, hanem barnamezős projektként valósulnak meg, és ezzel kisebb hatást gyakorolnak a környezetre. A barnaövezetek egykor működő, de mára elhagyatott ipari területeket jelentenek, a balázsfai termőföld esetében azonban erről szó sincs, noha a falufejlesztési terv ipari zónaként tekint rá.

Ugyanakkor az igazgató kifejtette, hogy a Panattoni részéről idén elfogadott, Go Earthwise nevű koncepción keresztül az új beruházásaik mindegyikének el kell érnie a BREEAM New Construction 2016 Very Good, azaz „nagyon jó” minősítését, leginkább a széndioxid-kibocsátás csökkentésén, a környezettel szembeni kíméletességen, illetve a színvonalas munkakörnyezeten keresztül. Az említett minősítésről azonban tudni kell azt is, hogy ötös skálán a középértéket jelenti.

A petíciót kezdeményező Bindics Zsolt ezzel szemben azzal érvelt, hogy nem magával a beruházással van gondjuk, csupán az elhelyezésével. „Ilyen logisztikai központ megépítése több ezer ember akarata ellenére, nem lehet a Panattoni cég célja sem. Nem minden beruházás való minden helyre. A petíciót aláírók egyszerűen csak jelezték, hogy szeretnék, ha a Panattoni cég a helyi lakosok akaratát figyelembe véve és az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartva a beruházásnak megfelelőbb helyet biztosítana, távol a lakóházaktól.

Olyan vállalat, amelynek fontos a társadalmi felelősségvállalás, családi házaktól 25 méterre 135 ezer négyzetméteres logisztikai csarnokot egyszerűen nem épít. Olyan vállalat, amelynek fontos az emberi jogok tisztelete, nem valósít meg beruházást erőszakos módon az ott élők akarata ellenére. Olyan vállalat, amelynek fontos a környezettudatosság, vállalja a beruházás kötelező környezeti hatásvizsgálatát. Gondolom, egy globális nagyvállalatnak nincs más érdekkötődése a hegyétei ipari területhez, ezért bízunk abban, hogy bármely autópálya illetve gyorsforgalmi út melletti területen a beruházást végül megvalósítja és ehhez sok sikert is kívánunk” – húzta alá.

Csütörtökön (szeptember 17.) önkormányzati ülést tartanak Hegyétén, melynek egyik programpontja a benyújtott panaszok megvitatása. Bindics közölte, hogy erre az ülésre szeretnék már benyújtani a petíciójukat, hogy tanácskozhassanak róla. Figyelmeztetett arra is, hogy lényegében két aláírásgyűjtés van folyamatban – az egyik online, amit lényegében az ország bármely részéről bárki aláírhat, a másik viszont helyi és személyes.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzati törvény szerint abban az esetben, ha egy petíciót a község választásra jogosult polgárainak legalább 30%-a aláír, akkor abban a témában helyi népszavazást kell kiírni. Bindics Zsolt hangsúlyozta, hogy ugyan csak szerdán fogják összesíteni, véleménye szerint viszont ezt a számot elérték.

„Ezzel azt szeretnénk üzenni, hogy mi a helyi lakosok véleménye és esetlegesen ennek alapján próbáljanak további lépéseket megtenni. Remélem, konstruktív lesz a beszélgetés, és meg fogják hallgatni az érveinket” – húzta alá.

(SzT)