Akár még Lipšic is lehetne a belügyminiszter, a külügy élére senki nem törekszik

2020. március 2. - 09:52 | Belföld

Az új kormányról valószínűleg már azt követően kezdhettek spekulálni az érintettek, hogy összeszámlálták az összes szavazatot, tehát már vasárnap hajnaltól folyik a spekuláció. Ezt a magát túlnyerő pártszerűség, az  OĽaNO egyik meghatározó embere, Jaroslav Naď nyilatkozta a Sme lapnak. Nézzük meg, melyik párt milyen szaktárca élén látja magát.

Akár még Lipšic is lehetne a belügyminiszter, a külügy élére senki nem törekszik
Fotó: tasr

Igor Matovič eddigi megnyilatkozásai alapján Pavol Baboš politológus szerint a legvalószínűbb, hogy egy OĽaNO, Sme rodina, SaS és Za ľudí összetételű kabinet jöhetne létre. Egy ilyen kormánynak alkotmányos többsége lenne, ami Matovič számára fontos lenne. Ahogy ő mondja, azért kell neki 2/3-os támogatás a parlamentben, hogy nekiláthassanak megtisztítani a bíróságokat.

Még ha aránylag simának is tűnik ezeknek a pártoknak a megegyezése, a Sme rodina egyik arca, Peter Pčolinský arra figyelmeztet, hogy a végrehajtó hatalom végső formáját nem lehet 2-3 nap alatt megalkotni, az inkáb két-három-négy hetet is igénybe vehet.

Ha az említett négy párt egymás tenyerébe csapna, akkor a 150 fős törvényhozásban 95 mandátummal bírnának, ami öttel több az alkotmányos többségnél: az OĽaNO-nak 53 képviselője, Sme rodina 17, az SaS 13 és a Za ľudí pedig 12 parlamenti székkel rendelkezik.

Baboš arra figyelmeztet, hogy ez a négyes fogat nem biztos, hogy összejön. Ha a három kisebb párt közül valamelyik túlságosan sok igénnyel lépne fel, ami a kormánypozíciók és az államigazgatási tisztségek betöltését illeti, Matovič simán azt mondhatja, ha nem tetszik a rendszer, kívül tágasabb. Hárman is győzzük a feladatot.

A legvalószínűbb koalíciós partner az SaS lehet. 2010-ben Matovič még ennek a pártnak a színeiben indult a választásokon és a legutóbbi időkig az SaS és az OĽaNO kettőse képezte a parlamenti ellenzék meghatározó részét.

Az SaS alelnöke, Lucia Nicholsonová szerint a liberális párt számára kutya kötelesség, hogy normálisan álljanak a kérdéshez és a kormány részei legyenek.

Matovičnak ugyanakkor nagy szüksége lenne a Boris Kollár vezette Sme rodinára is, amiról több alkalommal is nyilatkozott. "Képesek lennénk Kollárék nélkül is működni, de én akarom, hogy a kormányban legyenek". - nyilatkozta a nyertes párt vezetője nem sokkal a választási eredményhirdetést követően.

Az említett három tömörülés közül első ránézésre az OĽaNO-val leggyengébb viszonyt ápoló parlamenti párt az Andrej Kiska vezette Za ľudí. Matovič valószínűleg nem felejtette el azt, hogy Veronika Remišová tavaly faképnél hagyta őt és átment az exállamfő pártjába. A politológus azonban úgy véli, ez nem állhat az esetleges együttműködésük útjába.

Ami a kormánypozíciókat illeti, az OĽaNO többször megpendítette, a belügyminisztériumra feni a fogát. Naď már jelezte is, a tárca élén el tudná képzelni Daniel Lipšicet, aki az Iveta Radičová vezette kormányban is ezt a pozíciót tölthette be. Az exminiszter, aki ügyvédként jelenleg számos ismert - Kuciak-gyilkosság, hamisított markízás váltók - ügyben Marian Kočnerral áll szemben, Matovič szekerét tolta a kampányban is, hiszen még a párt választási stábjának tagjaként is dolgozott. Ő volt a vezetője annak a Nova nevezetű törpepártnak, amelyik aztán beolvadt az OĽaNO-ba.

A Sme rodina pártot elsősorban a gazdasági tárca és a közlekedési minisztérium érdekli, ahol súlyos pénzekről lehet dönteni. A közlekedési tárca élére az aránylag ismeretlen Miloš Svrčeket szánnák.

Az SaS a pénzügyi tárcát irányítaná, ahova a párt vezérét, Richard Sulíkot szánnák. A liberális párt az oktatási minisztérium felé is kacsingat.

A Za ľudí az igazságügyi minisztériumot szeretné megkaparitani, erről nyilatkozott a párt illetékese, Juraj Šeligu is. Ezt a pozíciót vagy ő, vagy kollégája Mária Kolíková foglalhatná el. Kiskáék a szociális tárcát sem utasítanák el.

Ami érdekes, a nyertesnek vélt négy párt egyike sem említette, hogy igényt tartanának a külpolitikai tárcára és a kultuszminisztériumra.

(Sme)