Akkor most tapsoljunk a 0,8 %-os hiány miatt?

Aprócska szépséghiba, hogy az első Smer-kormány ezt már 2010-re betervezte...

Akkor most tapsoljunk a 0,8 %-os hiány miatt?

Az ószövetségben (Mózes I. könyve 41. rész) található a körülbelül 3700 éves történet a hét bő és a hét szűk esztendőről. Ebben József megfejti a fáraó álmát, és azt tanácsolja, hogy a hét bő év során halmozzanak fel a raktárakban élelmet, hogy át tudják vészelni az utána következő hét szűk esztendőt. József, mint afféle ókori egyiptomi pénzügyminiszter, gazdasági főtanácsadó álomfejtése, jóslata és tanácsa beválik: Egyiptom átvészeli a földön pusztító éhínséget a tartalékoknak köszönhetően.

Semmi új a nap alatt, a múlt század harmincas éveiben John Maynard Keynes azzal ment neki a klasszikus liberalizmus ortodox felfogásának (amely szerint a költségvetési hiány békeidőben kerülendő), hogy az államháztartásnak elég hosszú távon egyensúlyban lennie. Recesszió idején állami többletkiadásokkal akár eladósodás árán is élénkíteni lehet, sőt kell a keresletet, hogy aztán a növekedés idején a kiadások visszafogásával többlet keletkezzen és az adósság csökkenjen. Ahogy az már lenni szokott, az évek során a politikusok egyre inkább csak a Keynes-i tanács első részét hallották meg a másodiknak a teljesítése egyre gyakrabban döcögősre sikerült. Ennek kapcsán elkorcsosult keynesianizmusról szokás beszélni, de nevezik a jelenséget fiskális alkoholizmusnak is: a kormányok annyira rászoktak a költségvetési hiányokra, hogy képtelenek a kiegyensúlyozott vagy többlettel rendelkező büdzséhez eljutni, úgy halogatják, mint az alkoholista a leszokást. Így szinte mindig hiányt mutat az államháztartás mérlege, a különbség csak az, hogy gazdasági visszaesés esetén nagyobbat, mint a növekedés alatt. Keynes alighanem forog a sírjában, meg persze József is…

Az ilyen politika hosszabb távon fenntarthatatlan, ha bibliai éhínséget nem is, de adósságválságot, pénzügyi válságot, államcsődöket és elszabaduló inflációt már egy sor helyen okozott, jónéhány alkalommal. Ezeknek többnyire egyenes következménye a tömeges elszegényedés az érintett országokban. Ezért jobb lenne betartani az arányszabályt idehaza is. De a 3700 éves recept valahogy máig nem jutott el a szlovák kormányhoz, sőt annak modernebb, csaknem százéves változata sem. A hét bő esztendő már letelt, de még nem sikerült elkezdeni a készletek felhalmozását. A szlovák gazdaság 2010 óta újra növekszik, ezzel párhuzamosan emelkednek az állami adó -és járulékbevételek, de a büdzsé még mindig hiánnyal zár.

A Pénzügyminisztérium nemrég győzelmi jelentést adott ki azzal kapcsolatban, hogy az államháztartási hiány a legkisebb volt Szlovákia történetében, tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 0,78 százalékának megfelelő összegre csökkent.  Így a kiegyensúlyozott, netán többletes költségvetés is kéznyújtásnyira van, a jelenlegi 2019-2021-es, hároméves költségvetés szerint 2020-ra elérjük, de az állami bevételek tervezettnél kedvezőbb alakulása esetén (az elmúlt években mindig a vártnál kedvezőbben alakultak) ez akár már jövőre is megvalósulhat. Hacsak addig nem köszönt be a hét szűk esztendő, vagyis a soron következő válság szele nem csapja meg Szlovákiát…

Mert akkor újra halasztunk, ahogy eddig szinte mindig. Jellemző, hogy a tavaly elért hiányt már az első Fico-kormány betervezte a 2007-ben elfogadott, 2008-2010-es időszakra vonatkozó három éves költségvetésében 2010-re! Csak akkor közbejött a válság, hatalmas hiányok alakultak ki, halasztottak. Az is sokat mondó tény, hogy a hiányt még akkor sem sikerült eltüntetni, amikor Szlovákia gazdasága szédületes tempóban, 6-10 százalékkal nőtt (2006 és 2008 között). Aztán a második Fico-kormány elvesztegetett még négy évet, és egy egyedülálló politikai lehetőséget: egypárti, stabil kormánytöbbség volt a parlamentben, ami vezényszóra bármit fegyelmezetten megszavazott, de a populizmus bajnokai nem siettek a hiányok faragásával. Jellemző, hogy az ingatag, többpárti, 2011 őszén megbukott Radičová-kormány egyetlen év (2011) alatt többet faragott a hiányon, mint a betonstabil második egypárti Fico-kormány négy év alatt.

Az államháztartási hiány lefaragásának és a kiegyensúlyozott költségvetés elérésének tologatása komoly múltra tekint vissza, általában a három éves költségvetések végére, a harmadik évre tervezik be a legkisebb hiányt, ami végül a valóságban többnyire magasabb lesz a terveknél (1. grafikon). A legszebb az egészben az, hogy az elmúlt években elég lett volna a költségvetési terveket teljesíteni, és már most elértük volna az államháztartási többletet. Az adókból és járulékokból származó bevételek ugyanis rendre a tervek felett nőttek, így a hiány magától eltűnt volna. Csakhogy a kormány gyakorlatilag az összes nem várt többletbevételt szétosztotta a Fico-féle szociális csomagokra meg miegymásra. Ezzel folyton tologatta a büdzsé kiegyensúlyozásának céldátumait. Ez a veszély halmozottan fenyeget a jövőben is, a költségvetésnek a 2020-as választási évben kellene többletre váltania, de általános szabály, hogy a választási évek különlegesen rizikósnak számítanak, a kormány az átlagosnál is nagyobb késztetést érez az osztogatásra. Továbbá, előrehozott választásokra is sor kerülhet már jövőre, így a kiegyensúlyozott büdzsé elérése még bizonytalanabbá válhat.

A kormány közben már azzal sem igen dicsekedhet, hogy Szlovákia még mindig jól áll nemzetközi összehasonlításban. Ugyanis a tavalyi évet nézve ez már egyszerűen nem igaz. Az EU 28 tagországából 2017-ben ugyanis már 13-ban volt költségvetési többlet, és összesen 17 országban volt a szlováknál alacsonyabb hiány, egyben (Ausztriában) pedig ugyanakkora (2. grafikon). Megfordítva, a 28-ból csak 9-ben mértek nagyobb hiányt.

Az államháztartás hiánya Szlovákiában a költségvetési tervekben és a valóságban (a GDP százalékában)

Kék színnel a költségvetési tervek az adott évre az egy évvel korábban (n -1), a két évvel korábban (n -2) és a három évvel korábban (n -3) elfogadott költségvetés szerint. Feketével a következő évi költségvetésben rögzített tényleges hiány, lilával pedig az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) metodológiájával számolt hiány. Forrás: Pénzügyminisztérium, Eurostat.

Államháztartási hiány/többlet az EU tagországaiban a GDP százalékában, 2017

Forrás: Eurostat.

A szlovák adat immár szinte csak a mediterrán periféria problémás országaival, illetve térségünk némely populista vezetésű osztogató kormányával összevetve számít jónak. Csakhogy ezek az országok már a 2008-09-es válságnak is magas adósággal vágtak neki (például Olaszország, Magyarország) vagy jelentős bankmentő csomagok dobták meg az államadósságaikat (például Spanyolország) vagy választási, illetve választás előtti évben voltak tavaly (megint csak Olaszország, Magyarország). Szlovákiára ebből semmi sem igaz, ezért is lenne elvárható a hiányok gyorsabb lefaragása és az államadósság csökkentése. Csak valahogy a Smer-kormányok Pató Pál módjára álltak neki a dolognak, többnyire a saját korábbi vállalásaikat sem teljesítve, ha a hiányok mértékéről van szó. Így napról-napra nő az esély, hogy a következő válság még azelőtt beüt, hogy elérnénk a kiegyensúlyozott büdzsét, aminek a megvalósítása megint a távolabbi jövőbe csúszik. Ennek esélyét csak növelheti egy előrehozott palamenti választás.

A szerző a pozsonyi Comenius Egyetem politológia tanszékének oktatója és a Magyar Fórum előkészítő bizottságának tagja