Alábecsülik a kőolajalapú használati cikkek légszennyező hatását

Brian McDonald, a Coloradói Egyetem kutatója munkatársaival azt vizsgálta, honnan származnak a levegőben lévő úgynevezett illékony szerves vegyületek (VOC).

"Mivel a közlekedés kezd egyre tisztábbá válni, egyre fontosabbak lesznek ezek az egyéb források" - idézi McDonaldot a Science című szaklap.

Az Egyesült Államokban a fogyasztási és iparcikkekből származó VOC-mennyiség vélhetően 2-3-szor nagyobb, mint azt eddig gondolták. A kutatók szerint a nyersolaj 95 százalékát tüzelőanyaggá alakítják, mégis a háztartásokban is megtalálható, kőolajon alapuló kémiai termékekből hasonlóan sok VOC származik, mint a járműforgalomból.

"A benzint zárt, - remélhetőleg - vastag falú tartályokban tárolják. A benzinben lévő illékony szerves vegyületeket energianyerés céljából elégetik. De az illékony kémiai termékek, amelyeket a gyakran használt oldószerekben és testápoló termékekben is alkalmaznak, szó szerint arra szolgálnak, hogy elpárologjanak. Ezek segítségével bontja ki például illatát egy parfüm" - fejtette ki Jessica Gilman, az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) munkatársa.

A McDonald és Gilman vezette kutatócsoport vizsgálatai alapján arra jutott, hogy főként az Egyesült Államok iparosodott nagyvárosaiban magas a termékekből felszabaduló levegőszennyező anyagok aránya. Arányuk azért is lesz egyre nagyobb jelentőségű, mivel az autók kipufogógáza a jobb technológiának köszönhetően és a szigorúbb követelmények miatt egyre tisztább lesz.

Az eredmények azt is jelentik, hogy át kell gondolni a fő emissziós irányvonalakat - emelték ki a szakértők.

A VOC-k a levegőben lévő olyan gáz- és gőz állapotú anyagok, amelyek szerves eredetűek. Magasabb koncentrációban már rövid idő után a szem és az orrnyálkahártya irritációját idézik elő vagy fejfájást, szédülést és fáradékonyságot okoznak.

A nitrogénvegyületek, amelyek a dízelbotrányban is nagy szerepet játszottak, nem tartoznak a VOC-k közé.

(MTI)