Alena Kudzko: Egyelőre hasznosabb Oroszországnak Lukasenka Lengyelország elleni hibrid háborúja, mint a nyílt konfrontáció a NATO-val - Interjú

2021. november 16. - 10:21 | Belföld

Az utóbbi évek legnagyobb, az Európai Uniót közvetlenül érintő menekültválsága alakult ki a lengyel-fehérorosz határon az utóbbi hetekben. Több ezer menekült próbál bejutni Lengyelországba, és az országon keresztül az Európai Unióba. A szakemberek szerint azonban a menekülthullám nem „természetesen” keletkezett, az elsősorban a Közel-Keletről és Ázsiából származó embereket repülőkkel szállítják Fehéroroszországba Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimjének aktív részvételével. A kialakult helyzet okairól és lehetséges alakulásáról Alena Kudzkóval, a pozsonyi Globsec fehérorosz származású elnökhelyettesével beszélgettünk.

Alena Kudzko: Egyelőre hasznosabb Oroszországnak Lukasenka Lengyelország elleni hibrid háborúja, mint a nyílt konfrontáció a NATO-val - Interjú
Fotó: TASR/AP

Több ezer, a Közel-Keletről és Ázsiából, például Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkezett menekült próbál meg az utóbbi hetekben átjutni Fehéroroszországból Lengyelországba. De hogyan jutottak egyáltalán Fehéroroszországba?

A legtöbbjük repülővel érkezett Minszkbe Szíriából, Irakból, Törökországból vagy Dubajból, de vannak, akik más országokból repültek. A belorusz vízum megszerzése nagyon egyszerű, a belorusz konzulátusok az egyes országokban nagyon aktívan osztogatják a turistavízumot, és vannak olyan országok is, ahonnét nem is kell vízum. Egy másik útvonal Oroszországon át vezet, a többségük „turistacsomagot” vásárol, amely tartalmazza a repülőjegyet és a szállást Minszkben. Úgy tűnik, hogy sokan érkeznek csoportos vízummal is.

Tehát kijelenthetjük, hogy a menekültek Fehéroroszországba való szállítása mögött egyértelműen Lukasenka és rezsimje áll?

Nem lennének itt menekültek a belorusz hivatalos szervek aktív ösztönzése és támogatása nélkül. Fehéroroszország nem a Közel-Keletről Európába vezető természetes útvonalon fekszik. A vízumok kiadása során nincs olyan ellenőrzés, nincsenek olyan követelmények, mint amilyenekkel a normális turisták találkoznak. Az „utazásokat” szervező utazási irodák tevékenysége világosan mutatja, hogy tudják, mi ezeknek az utaknak a valódi célja.

Sok forrás van, köztük videófelvételek, menekültek és helyi, belorusz emberek nyilatkozatai is, amelyek igazolják, hogy a belorusz határőrség és különböző rendőri egységek segítik a menekülteknek a lengyel határhoz való eljutást – mutatják az utat, elmondják, hogyan kell viselkedniük a határon és sokszor a szállítást is biztosítják. Kiszivárogtak olyan felvételek, amelyeken a biztonsági erők képviselői beszélgetnek arról, hogy utasították őket, hogy a menekülteket ne akadályozzák útban a határ felé, ellenkezőleg: mutassák meg nekik az utat.

Amikor a menekültek már elérték a határt, a belorusz szervek már nem engedik meg nekik, hogy visszatérjenek Minszkbe, hanem kényszerítik őket, hogy megkíséreljék az átjutást Lengyelországba, a határkerítés áttörésével. A menekülteket verik, így kényszerítik őket, hogy a határsávban maradjanak és igyekezzenek bejutni az Európai Unióba.

A rendőrség nem tesz semmit azért, hogy megakadályozza a törvénysértéseket, amelyeket a menekültek követnek el Fehéroroszországban, nem ellenőrzi például a vízumuk érvényességét, azt sem, hogy hogyan kapták meg, de a kisebb szabálysértéseket sem kérik számon, mint például a fák kivágását a határon.

Alena Kudzko, a Globsec alelnöke (Fotó: Facebook)

Lukasenka ebben Putyin támogatását is élvezi?

Oroszország jelenleg Fehéroroszország oldalán áll. Támogatja azt a narratívát, amit a belorusz kormány terjeszt: a nyugati országok a felelősek a kialakult helyzetért, mivel destabilizálták a Közel-Keletet katonai kampányaikkal és a „demokrácia propagációjával”; a nyugati országok képmutatók, mivel irgalom nélkül, „fasiszta módon” viselkednek a menekültekkel; Fehéroroszország igyekszik segíteni, de nincsenek eszközei, a nyugati országok pedig a konstruktív hozzáállás helyett csak szankciókkal válaszolnak. Putyin azt is javasolta Angela Merkel német kancellárnak, hogy közvetlenül Minszkkel tárgyaljon a válság megoldása érdekében.

Tekintet nélkül arra, hogy Oroszország milyen mértékben vett részt a válság tervezésében és megvalósításában, mindenképpen örül annak a nehéz helyzetnek, amiben most a Nyugatot látja. Putyin nagyon jól tudja, hogy a jelenlegi helyzetet saját előnyére fordíthatja. Az EU határain okozott probléma mellett Putyin építhet arra a narratívára is, hogy Oroszországnak segítenie kell megvédeni Fehéroroszország határait – ami teret adhat Oroszországnak ahhoz, hogy növelje a katonai és biztonsági erőinek jelenlétét Fehéroroszországban, vagy legalább megijessze a nyugati országokat azzal, hogy a helyzet ilyen irányba is fejlődhet. Már most is látunk közös légi hadgyakorlatokat a határ közelében, vagy látjuk az orosz bombázók gyakorlórepüléseit Fehéroroszország felett. Ezt azért csinálják, hogy megmutassák: Oroszország kész lenne segíteni, ha ezt akarná vagy erre lenne szüksége.

Lukasenka fenyegetései a nyugati gázszállítás Fehéroroszországon keresztül történő leállításával szintén segíthetik az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő, szeptemberben elkészült Északi Áramlat 2 gázvezeték beüzemelésének folyamatát, mivel jelenleg a közvetlen orosz gázszállítás megbízhatóbbnak tűnik, mint a fehérorosz vonal.

Azt mondta, Fehéroroszország szinte feltétel nélkül ad beutazó vízumot a menekülteknek. Nem tart Lukasenka attól, hogy több ezer vagy akár több tízezer ázsiai menekült reked Fehéroroszországban?

Lukasenka úgy véli, hogy jelenleg ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, és ez egyelőre így is van. Ha arra lesz szükség, a fehérorosz szervek gondolkodás nélkül, erővel is visszaküldik a menekülteket oda, ahonnét érkeztek, vagy deportálja őket, tekintet nélkül arra, hogy mit akarnak. Vannak azonban félelmek azzal kapcsolatban, hogy a helyzet kicsúszhat az irányítása alól: minél több ember érkezik, annál nehezebb ellenőrizni a mozgásukat. Emellett sok menekült tényleg kétségbeesett: sokan elköltötték minden pénzüket, amit össze tudtak gyűjteni vagy kölcsön tudtak kérni az útra Fehéroroszországba. Sokan tudják, hogy nem térhetnek vissza hazájukba, mert üldözik őket otthon vagy úgy érzik, az otthoniak szemében csődöt mondtak. Néhányukat ez arra ösztönözheti, hogy megpróbáljanak Fehéroroszországban vagy Oroszországban maradni.

Mit akar elérni Lukasenka ezzel az akciójával?

Több célja is van. Elsősorban bosszút akar állni a nyugati államokon, mindenekelőtt Lengyelországon és Litvánián. Ez a két ország sok ellenzéki belorusz vezetőt és több százezer belorusz állampolgárt befogadott, olyan embereket, akiknek az elmúlt egy évben el kellett menekülniük az országból a rezsim haragja elől.

Kárt akar okozni az EU-nak az ellene bevezetett szankciók miatt, és azért, mert gyakorlatilag teljesen elszigetelte őt. Ugyanakkor vissza akar térni a tárgyalóasztalhoz is, rá akarja kényszeríteni a többieket, hogy leüljenek vele tárgyalni. Meg akarja törni a nemzetközi elszigeteltségét, és meggyőződése, hogy ez sikerülni fog.

A tárgyalóasztalhoz való visszatérés Lukasenka elismerését jelentené, azt, amit már régen szeretne elérni. Egyben ez azt is jelentené számára, hogy nagyobb mozgásteret kapna Oroszországgal szemben is. Tudja, hogy jelenleg teljesen Putyintól függ, mind a politikai, mind a pénzügyi támogatás szempontjából is. Ha rá tudná kényszeríteni a nyugati államokat, hogy tárgyaljanak vele, esetleg néhány szankciót megszüntessenek vagy újakat ne vezessenek be, ez megerősítené pozícióját Putyinnal szemben. A határon kialakult helyzet eltereli a figyelmet a belorusz belpolitikai helyzetről is, az saját lakosságával szemben elkövetett brutalitásról. Valószínűleg abban is bízik, hogy pénzügyi támogatást szerezhet az EU-ból a menekültkérdés kezelésére, a Törökország-EU megegyezéshez hasonlóan.

Az Európai Unió azonban már bejelentette az új szankciókat Lukasenkával szemben, és tovább élnek a már egy éve bevezetett szankciók is. Ezekkel elérte az unió a saját céljait?

A szankciók határozottan csökkentették Lukasenka manőverezési lehetőségeit. Gazdaságilag fájnak, politikailag pedig elszigetelődött. Az eddigi EU-szankciók azonban hézagosak – sok kivétel van, amelyek korlátozzák a hatékonyságukat. Egyes szankciók például csak a belorusz termékek forgalmazására szóló, a jövőben kötendő szerződésekre vonatkoznak. Vagyis a hatásukra még várni kell. De már most is látszik, hogy a szankciók hatására Lukasenka nem tudja növelni a hazai életszínvonalat, ami növeli az emberek elégedetlenségét.

Azonban már Lukasenka is szankciókkal fenyegetőzik, azt mondja, hogy leállítja a gázszállítást Európába a Jamal vezetéken keresztül. Ezt reálisnak tartja? Milyen hatásai lehetnek ennek?

Megteheti, de ezzel sokat veszítene is – gazdaságilag és politikailag egyaránt. A gázszállítás fontos bevételt jelent a belorusz gazdaságnak, vagyis a leállítás neki is fájna. Az sem nagyon látszik egyelőre, hogy Putyin támogatná ezt az ötletet. Ez az elképzelés paradox módon érdekeltebbé tenné az EU-t a Nord Stream 2 beüzemelésében, mivel Lukasenkával szemben Putyint megbízhatóbb partnernek mutatja.

Hogyan állíthatná meg Lengyelország – és vele együtt Litvánia, Lettország, végeredményben pedig az EU a Fehéroroszországon keresztül érkező menekülteket? Elég lesz ehhez a határkerítés?

A kerítés biztosan nem lesz elég. Intézkedések egész skálájára lesz szükség, beleértve azt is, hogy meg kell akadályozni a menekültek Fehéroroszországba való tömeges bejutását, de segíteni kell azoknak a menekülteknek is, akik teljesítik a nemzetközi védelem feltételeit.

Egész intézkedéscsomagot kellene elfogadni. Tárgyalni kell a harmadik országokkal a Fehéroroszországba tartó járatok számának korlátozásáról, meg kell bírságolni azokat a légitársaságokat, akik menekülteket szállítanak. Biztosítani kell az evakuációs járatokat Fehéroroszországból harmadik országokba, ideiglenes fogadóállomásokat kell létesíteni a menekültek kérvényeinek gyors elbírálására.

Szükség lenne egy gyors megállapodásra is a harmadik országokkal a menekültsstátuszra nem jogosult kérvényezők visszafogadásáról. Emellett pedig tájékoztató kampányt kell indítani a küldő országokban és a közösségi hálókon, hogy a Fehéroroszországon át vezető útvonal nem biztonságos, és nem garantálja a bejutást az unióba. Az üldözöttek, a valódi menekültek segítése érdekében azonban lehetővé kell tenni az unión kívüli nagykövetségeknek a menekültkérelmek fogadását, és az ENSZ, valamint a Vörös Kereszt Fehéroroszországban lévő kirendeltségeivel együttműködve fel kell mérni a lehetséges menekültek számát. És meg kell büntetni azokat, akik kiépítették a Fehéroroszországon át vezető csempészútvonalakat, beleértve a vállalkozókat és a magánszemélyeket is.

Menekültek a lengyel-fehérorosz határom (Fotó: TASR/AP)

Lengyelország azt a stratégiát választotta, hogy nem engedi be az országba a menekülteket. Összhangban van ez az ország nemzetközi kötelezettségeivel?

Nincs összhangban. Lengyelországnak, akárcsak az Európai Unió többi tagállamának nemzetközi kötelessége befogadni a menekültkérelmeket, és elbírálni azokat akkor is, ha nem a határon adták be azokat. A kérvényezők többsége valószínűleg nem teljesítené a feltételeket, de az EU tagállamai nem utasíthatják el a kérelmeket automatikusan, minden mérlegelés nélkül. A helyzetet nehezíti, hogy sok migráns valamiért úgy gondolja, hogy számukra lehetővé kellene tenni például a Németországba való eljutást, hogy ott adják be a menekültkérelmüket. Ilyen előírás, ilyen automatikus jog azonban nem létezik. Természetesen a jelenlegi helyzet a határon szinte lehetetlenné teszi a kérelmek fogadását, ezért lenne fontos az együttműködés a nemzetközi szervezetekkel, mint például az ENSZ vagy a Vörös Kereszt fehéroroszországi kirendeltségeivel. Ezek szintén tudnának jogi vagy másmilyen segítséget nyújtani a menekülteknek, és lehetővé tehetnék a kérelmek fogadását Minszkben.

A lengyel határon humanitárius válság van kialakulóban, a helyzet egyre súlyosabb, emberek halnak meg. Hogyan fogja tudni megoldani Lengyelország és az EU ezt a válságot?

Nagyon gyorsan kell cselekednie, akkor kezelhető a válság. Ha sikerül lassítani a menekültek érkezését Fehéroroszországba a légitársaságokkal, a kibocsátó államokkal együttműködve, és egyben az embercsempészeket is sikerül megbüntetni, akkor a menekültek száma a határon viszonylag belátható időn belül csökkenni fog. Így az EU képes lesz a menekültkérelmek feldolgozására is.

A lengyel-fehérorosz határ mindkét oldalán katonák ezrei állomásoznak. Fennáll a nyílt katonai konfliktus veszélye Lengyelország és Fehéroroszország között?

Nem hiszem, hogy bármelyik fél törekedne a nyílt konfliktusra, de az ilyen feszült helyzetben kialakulhat a konfliktus véletlenül vagy félreértésből is. A provokációt vagy az egyszerű hibát szándékos támadásnak is lehet értelmezni, amely ellenőrizhetetlenné válhat, és tényleges nyílt konfliktust eredményezhet. Az orosz bombázók és ejtőernyősök jelenléte csak növeli a feszültséget, vagyis növeli a hibák vagy a rossz helyzetfelmérés lehetőségét mindkét oldalon.

Lengyelország már kérte a NATO támogatását és segítségét, ugyanakkor, mint ahogy ön is mondta, Putyin bombázói és ejtőernyősei már Fehéroroszország felett vannak. Kibővülhet ez a válság egy NATO és Oroszország közti konfliktussá?

Úgy tűnik, hogy Putyin egyelőre óvatos.

Ugyan olyan jelzéseket küld, hogy Oroszország jelen van a térségben, és kész beavatkozni, ha azt akarja és szükségesnek tartja, de egyelőre sokkal hasznosabb Oroszországnak a Lukasenka által vezetett hibrid háború, mint a nyílt konfrontáció a NATO-val.

Az elcsalt fehérorosz választások óta már több mint egy év eltelt. Lát még esélyt arra, hogy belátható időn belül Lukasenka elveszti a hatalmát?

Mindenképpen, habár valószínűleg ez még hosszú folyamat lesz. Lukasenkának ugyan sikerül viszonylag biztosan ellenőrzése alatt tartani a helyzetet, de csak a brutális erőszak és az emberek totális ellenőrzése és üldözése segítségével. Rendszeresek a letartóztatások, a munkából való elbocsátások, bárkit megfenyegethetnek bármilyen tényleges vagy csak képzelt ellenzéki szerepvállalásért.

Az emberek nem kezdték el jobban szeretni Lukasenkát, továbbra sem bíznak benne, nem tisztelik.

A gazdasági helyzet sem túl kecsegtető. Lukasenka ugyan akár még néhány évig is hatalmon maradhat, de a helyzet nagyon instabil. Sok olyan esemény történhet, amelyek még inkább destabilizálják a helyzetet, és amelyek újra utcára viszik az embereket, vagy meggyengítik Lukasenka hatalmát.

Lajos P. János