Alena Kudzko: ha Lukasenka nem fog tárgyalni, akkor vagy elmenekül az országból, vagy katonai diktatúrát hoz létre Fehéroroszországban

2020. augusztus 17. - 20:47 | Külföld

Szinte óráról órára változik a helyzet Fehéroroszországban, ahol az augusztus 9-i elnökválasztás óta tart a lakosság tiltakozása az Aljakszandr Lukasenka által elcsalt választás miatt. Lehet-e békés átmenet, lesz-e új elnökválasztás vagy ellenkezőleg, orosz megszállás lesz, mint 1968-ban Csehszlovákiában? A helyzet jelenlegi állásáról és a lehetséges megoldásairól, a Lukasenka-rendszer brutalitásáról, a tiltakozók szervezettségéről, Putyin lehetséges lépéseiről Alena Kudzkóval, a pozsonyi GLOBSEC Politikai Intézet belarusz származású igazgatójával, politikai elemzővel beszélgettünk.

Alena Kudzko: ha Lukasenka nem fog tárgyalni, akkor vagy elmenekül az országból, vagy katonai diktatúrát hoz létre Fehéroroszországban
A pozsonyi köztársasági elnöki palota, fehérorosz színekben (Fotó: Twitter)

Milyen a helyzet jelenleg Fehéroroszországban a hétvégi demonstrációk után?

Jelenleg sok gyárban is elkezdődtek a tiltakozások, ami két okból is nagyon fontos. Egyrészt azért, mert korábban ezekben a gyárakban Lukasenka tipikus támogatói dolgoztak, másrészt ezért, mert ezek a tiltakozások jelentősen veszélyeztetik az ország gazdaságát.

Lukasenka személyesen is meglátogatott két gyárat, ahol a munkások nyilvánosan kifütyülték, és azt kiabálták, hogy távozzon, ami példa nélküli az országban.

A közszolgálati televízió munkatársai ugyancsak kezdenek átállni. A folyamatban lévő tárgyalások alatt az újságírók a letartóztatási központokba mennek, hogy monitorozzák a helyzetet. A köztelevízió beszél a tiltakozókról, a reggeli adást is leállították. Ha ez folytatódni fog, az hatalmas érvágás lesz Lukasenka számára, aki arra számít, hogy az állami televízió az ő szája íze szerint számol be a világról, ami ma már köszönőviszonyban sincs a valósággal. A már hagyományosnak számító békés tiltakozások természetesen folytatódnak.

Alena Kudzko (Fotó: Globsec)

Egyes elemzők szerint Lukasenka rendszere legalább annyira brutális, mint Milosevics rendszere volt Szerbiában az 1990-es évek elején. Elmondható, hogy a békés tiltakozók az életükkel játszanak, vagy olyan brutalitástól nem kell tartani?

Nem tudom, hogy Lukasenka rendszere összehasonlítható-e Milosevics rendszerével, de két ember már meghalt a tiltakozók közül a hivatalos adatok szerint is. Mintegy 80 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván. Több százan sérültek meg olyan súlyosan, hogy annak tartós következménye lesz, egészségkárosodással kell majd élniük.

A letartóztatásuk alatt megvert emberekről készített felvételek rémisztőek, a letartóztatottak száma is rendkívül magas. Sokukat megkínozták, embertelenül bántak velük.

A nyilvános tiltakozások hatására ugyan az elmúlt két napban már csak kevés letartóztatás történt, azok azonban nagyon súlyos fizikai és lelki szenvedéseken mentek át, akiket az előtte lévő héten tartóztattak le.

Lukasenka azt állítja, hogy a választások után letartóztatott tiltakozókat már szabadon engedték. Ezt meg tudja erősíteni?

A letartóztatottak többsége már szabad, de mintegy 120 embert még mindig nem engedtek el, és börtönben van még a választások előtt letartóztatott két elnökjelölt is. Mintegy 80 emberről nem lehet tudni, hogy hol tartózkodik, habár lehet, hogy már ők is szabadlábon vannak. Ma este talán tisztábban látunk majd ebben a kérdésben is.

A tiltakozók legfőbb követelése az új választások kiírása. Vannak egyéb követeléseik is?

A legfontosabb követelés mindenképpen az új választások kiírása, Lukasenka eltávolítása posztjáról, a letartóztatottak szabadon engedése, majd pedig az elszámolás azokkal, akik felelősek a kínzásokért és az erőszakos letartóztatásokért. Ezen kívül nincs semmilyen konkrét követelés arra vonatkozóan, hogy milyen kormánynak kellene alakulnia, vagy milyen irányban kellene haladnia az országnak.

Lát esélyt arra, hogy új választások lesznek vagy Lukasenka elismeri a vereségét?

Ma (hétfőn) Lukasenka azt mondta, hogy addig nem távozik, amíg él. Sajnos nem hiszem, hogy Lukasenka ténylegesen tárgyalni fog a nyilvánossággal. Ebben az esetben pedig csak két választása marad:

vagy elmenekül az országból, vagy pedig végső kétségbeesésében katonai diktatúrát hoz létre, és ha ez máshogy nem megy, akkor orosz segítséggel.

Lukasenka tényleg kétségbeesettnek tűnik, sajnos ezért nem zárhatjuk ki az ilyen totális módszert sem.

A rendszerellenes tiltakozásoknak vannak vezetőik? Alakul ott valamilyen új ellenzék, új szervezett mozgalom?

A tiltakozásokat jobbára a Telegramon keresztül (titkosított üzenetküldő szolgáltatás – szerk. megj.) koordinálták, Nexta blogger és csapata segítségével, amely a fő koordinációs csatornává vált (Nexta csatornájának több mint 2 millió követője van, adásait több százezren nézik – szerk. megj.). De ezt nem lehet politikai vezetésnek nevezni. Szvjatlana Cihanouszkaja ma kijelentette, hogy kész egy átmeneti tanács vezetésére, de valójában nem ő irányítja a tiltakozásokat. Habár van néhány ember, akiknek vannak ötleteik arra, hogy egy átmenetet hogyan lehetne levezényelni, ezek mögött nincs semmilyen egységes párt vagy ideológia.

Nem kellene Cihanouszkajának visszatérnie Fehéroroszországba? Mi történne, ha hazamenne?

Ma jelentette be, hogy kész vezetni egy átmeneti tanácsot. Ez nagyon fontos, mert jelenleg ő az egyetlen ember, akinek ehhez megvan a közvetlen választói legitimitása. Jelenleg nem fontos, hogy fizikailag Fehéroroszországban van-e vagy külföldön, mivel a sztrájkok egyre dinamikusabbak. Az ő kialakulóban lévő tervei a jövőről nagyon fontos lépések a lehetséges átmenet megvalósításában. Nem hiszem egyébként, hogy a jelenlegi vezetés lehetővé tenné számára a visszatérést az országba.

A tiltakozók egyértelműen Cihanouszkaját támogatják az ország élére vagy van más lehetséges jelölt is?

Cihanouszkaja szimbólummá vált, az emberek már csak azért is azt akarják, hogy ő vezesse az ideiglenes kormányt, mert őrá szavaztak.

Mivel a tiltakozásoknak nincs ideológiai alapja, nincs sem baloldal, sem jobboldal, most még egységes Cihanouszkaja támogatottsága. Néhányan természetesen frusztráltak amiatt, mert elhagyta az országot és múlt héten nem volt túlságosan aktív, de az ideiglenes elnöki legitimitását tényleg senki sem kérdőjelezi meg.

Lukasenka mintha a hétvégén behívta volna az orosz katonákat az országba. Ön is így látja a telefonbeszélgetésének eredményét Putyinnal? Fenyeget egy belorusz 1968?

Valójában senki sem tudja, hogy pontosan miről beszéltek, és ki mit ígért a beszélgetés során. Nem világos az sem, hogy Putyinnak érdeke-e Lukasenka támogatása katonai erővel. Dönthet így is, de ez nem szükségszerű.

A katonai beavatkozás Putyin számára nagyon sokba kerül, mind gazdaságilag, mind politikailag.

Az orosz lakosság ezt nem támogatná, mert a fehéroroszok tényleg nem oroszellenesek. Putyin egy ilyen lépéssel a lakosságot is felhergelné. Lukasenka viszont annyira népszerűtlen, hogy Putyin inkább olyan utódot támogatna, aki barátságos lesz vele szemben.

Elképzelhetőnek tartja, hogy Lukasenka katonai erőt vessen be a tiltakozók ellen? A hadsereg és a rendőrség követné utasításait?

Lukasenka most nagyon kétségbeesett. A helyzet kezd kicsúszni a kezéből. Az országban csaknem általános sztrájk van. Sajnos úgy látom, hogy el tudna követni olyan gátlástalanságot is, mint a hadsereg és a rendőrség bevetése az emberek ellen. A különleges erők és a rendőrség egyelőre lojálisak hozzá. Nem világos azonban, hogy hogyan viselkedne a hadsereg. Fehéroroszországban hadkötelezettség van, a katonák fiatal emberek, akik nem túlságosan lojálisak Lukasenkával. Ez esélyt ad arra, hogy a hadsereg nem hallgat majd rá, de ebben az esetben sok vér folyna.

Fennáll a polgárháború veszélye is?

Ez nagyon nem valószínű, hacsak nem lesz külső beavatkozás. A táradalomban nincs komolyabb megosztottság. Az emberek többsége békét akar. Még Lukasenka lojális támogatói sem akarnak háborút, nem készülnek fegyveres harcra.

Hogyan értékeli a nyugati államok, az EU, az USA és Szlovákia reakcióját. Megfelelőnek tartja a kialakult helyzetben?

A nyugati államok lépései egyelőre megfelelőek, fontos, hogy készek reagálni a kialakult helyzetre. Szlovákia, Ivan Korčok külügyminisztert és Zuzana Čaputová köztársasági elnököt is beleértve szolidaritást mutatott, diplomáciai lépéseik támogatják a belorusz helyzet békés megoldását. Az EU megállapodott a szankciókban, de a helyzet gyors alakulását látva sokkal többet is tehetne. Meglátjuk, hogy az Európai Tanács szerdai ülése milyen eredménnyel jár majd.

Lajos P. János