Alig tudunk félrerakni egy kevés pénzt, fogynak a megtakarításaink. Most már tudjuk, mi az, hogy válság
Bár a „válság” szót meglehetősen gyakran ragoztuk Szlovákiában, de ennek valódi jelentését több generáció csak tavalyelőtt érthette meg. A munkahelyek elvesztésével és új állások keresésével a járvány sok embert szerényebb életmódra szoktatott hozzá. És aztán, amikor az idei év elején a koronavírus miatti korlátozások megszűntek, az emberek elkezdtek többet fogyasztani, hogy bepótolják az elhalasztott vásárlásaikat - írja a Hnonline.sk.
Az utóbbi hozzáállás eredménye gyorsan éreztette is a hatását. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a háztartások fogyasztása éves összevetésben 21,2 százalékkal, összesen 15 milliárd euróra nőtt az idei első negyedévben. Ugyanakkor az elmúlt negyedévben a legnagyobb mértékben emelkedett. A Szlovák Nemzeti Bank azonban már jelezte, hogy ez a tendencia a jövőben problémaként jelentkezhet.
Az emelkedő árak miatt a fogyasztók többet "engednek meg maguknak", a megtakarításaik rovására. Ha most elköltik a pénzüket, az hiányozhat majd a jövőben, hiszen a világ a gazdasági visszaesés veszélyével néz szembe. A megtakarítási ráta az a ténylegesen rendelkezésre álló pénzösszeg, amely az adók és illetékek befizetése után a bruttó fizetésből megmarad. 2020 végén Szlovákiában az emberek
nettó bérének még több mint 14 százaléka minősült megtakarításnak.
Ez volt a tartalékképzés csúcspontja, ami a Covidtól való félelem miatt következett be. Azóta viszont egyre csak csökkentek a lakosság által félretett összegek, az idei év első negyedévében hat százalékos szintre. A VÚB bank elemzője szerint a helyzet még tovább fog romlani. "A megtakarítási ráta alacsonyabb a hosszabb időszakaszon mért átlagnál, és valószínűleg a mostani negyedévben a 2004-ben mért történelmi mélypont szintje alá süllyed, amikor is 5,6 százaléknyi volt a megtakarítás" - nyilatkozta a HN-nek Zdenko Štefanides.
Tehát
másfél évvel ezelőtt a munkavállaló a nettó 800 eurós fizetésből havi 112 eurót tudott félre tenni, mostanra ez az összeg 40 euróra zsugorodott. Lassan oda jutunk, hogy sokan szinte semmit nem takarítanak meg.
A háztartások költségvetését is érinti az élelmiszer- és energiaárak rohamos emelkedése, ami nálunk jobban fáj, mint az Európai Unió gazdagabb országaiban – véli Štefanides, hozzátéve, hogy az említett országok háztartásai a bevételük kisebb százalékát költik alapvető megélhetési szükségletekre.
Štefanides szerint a covidos időszakban az alacsonyabb fogyasztásnak és a megtakarítások magas szintjének egyik oka elsősorban a korlátozott mobilitással, illetve az üzletek és boltok bezárásával hozható összefüggésbe. Most az emberek megpróbálják bepótolni az elhalasztott vásárlásaikat, hozzányúlva az eddigi megtakarításaikhoz. De sokan valószínűleg a bevételeik és kiadásaik egyenlegének romlása miatt teszik ezt, elsősorban az alapvető szükségletek, az élelmiszerek és az energia drágulása miatt. A nominálbérek bár idén is nőnek, mintegy nyolc százalékos ütemben, az infláció azonban már közel 13 százalék.
A szlovákiai háztartások az utóbbi időben nagyon eladósodtak, ezért némelyikük egzisztenciális nehézségekkel küzdhet. Rekordösszegű hitelt vettünk fel, és a háztartások legnagyobb kiadásai a lakhatási költségekkel függnek össze, amit az élelmiszerárak és az utazással kapcsolatos kiadások követnek.
A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetet bár a világjárvány idézte elő, de azt súlyosbítja az Ukrajnában zajló katonai konfliktus, és ez a fogyasztói magatartás átgondolására kényszerítheti az embereket. Ennek következtében az emberek a nagyobb összeget felemésztő vásárlásaikat elhalaszthatják, és jobban odafigyelnek arra, mire adnak ki pénzt.
Ami a megtakarításokat illeti, az alacsony nyugdíjak is befolyásolhatják azokat. Ha a nyugdíjemelés nem lesz legalább akkora, amekkora az infláció, az a pénztartalékok további csökkenésével járna.
(Hnonline)
