Alternatívát mutatna fel az új szlovákiai magyar írószervezet
Ahogy arról a múltkor is beszámoltunk, tíz hazai irodalmár fordított most hátat a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT), mert úgy érzik, a Hodossy Gyula vezette szervezet túl nagy teret ad a magyar kormánynak. Portálunk akkor megszólította az egyik kilépőt, a Varsói Egyetemen oktató Németh Zoltán irodalomtörténészt, mondja el, milyen okok vezettek az elhatározáshoz. Azóta az irodalmár az Élet és Irodalom hasábjain egy terjedelmes cikkben ismertette a döntése összefüggéseit. A Paraméter most az iránt érdeklődött, hogyan is áll az új írószervezet létrehozásának folyamata.
Németh Zoltán a magyarországi irodalmi lapban arról írt, "csak hab volt a tortán Hodossy Gyula kijelentése a gombaszögi táborban – Demeter Szilárd társaságában –, miszerint uralkodik egy kánon a SZMÍT-ben, amely megpróbálja lehetetlenné tenni mások publikálását. Ekkor döntött úgy a százfős társaság tíz tagja, hogy kilép a szervezetből, azután pedig, hogy új, független, pártpolitikától és hatalmi ideológiától mentes szlovákiai magyar írószervezetet alapít. Amely szervezethez eddig már harmincan csatlakoztak."
Az irodalomtörténész elmondta, még nincs szó bejegyzett írótársaságról, ezért nem lehet végleges névről beszélni. "De egyébként is azt hiszem, hogy nem a név a fontos, hanem az a közös cél, amiért a jövendő tagok összefogtak." Rámutatott, egy standard írószervezet kialakítása a cél, a "terveink szerint a közeljövőben erre mindenképpen sor kerül. Én személy szerint úgy gondolom, a polgári társulás lenne ehhez a legmegfelelőbb", de ezt még át kell gondolni. A bejegyzést kérvényező bizottság tagjaival összefüggésben Németh még nem tud neveket mondani, "itt még nem tartunk".
Ami a szervezet legfontosabb aktuális és stratégiai céljait illeti, Németh kifejtette:
az új szövetséggel "alternatívát szeretnénk felmutatni: én legalábbis egy független, az autonóm irodalmiságot megjelenítő írószervezetben gondolkodom, amelyet nem tud kihasználni és manipulálni a politika.
Ezen túl véleményem szerint mindenképpen szükséges kihasználni azt az óriási potenciált, amelyet tagjaink jelentenek, konferenciákra, szimpóziumokra, irodalmi fesztiválokra, beszélgetésekre, élő műhelymunkára gondolok." A működésük pénzügyi hátterével kapcsolatban Németh úgy véli "a pénz számunkra nem cél, hanem eszköz. Úgy gondolom, hogy tagjaink neve és eddigi tevékenysége garanciát fog jelenteni arra, hogy támogatókat szerezzünk." Az egyéb szervezetekkel való esetleges együttműködéssel összefüggésben megjegyezte, "már vannak megkeresések, és a jövőbeli tagok eddigi aktivitásai is kirajzolják azt a hálózatot, amelyben létezni fogunk."
(sp)
