1
Cséfalvay Á. András illusztrációs felvétele
Megosztás
A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) határozata szerint egyértelmű, hogy a jelenlegi korlátozások mellett az üzletek mit árulhatnak, a gyakorlatban azonban ez teljesen másként működik – az emberek nem csupán élelmiszerrel, drogériával és más létszükségleti áruval mennek oda a kasszákhoz. Az élelmiszerboltok védekeznek, a többi kisüzlet pedig attól tart, hogy nem éli túl az idei karácsonyt.
„A különböző terméket árusító üzletek csak azokat az esszenciális választékukat kínálhatják, amiket azok az üzletek árusíthatnak, amelyek a kormány és az ÚVZ határozata szerint nyitva tarthatnak. Ilyen például az élelmiszer, a drogéria, a háztartási dolgok vagy a lábbeli, viszont a ruházat és az elektronikai eszközök már nem tartoznak ide” – tájékoztatott az ÚVZ.
A TV Noviny több hipermarketbe és üzletláncba is ellátogatott, de szinte sehol sem voltak elkerítve azok az áruk, amiket a rendelet alapján az emberek nem vehetnének meg. Az ÚVZ részleges ellenőrzéseket végez az üzletekben, hogy azok betartják-e az előírásokat, annak megszegése esetén pedig bírságot is kiszabhat.
Az élelmiszer-kiskereskedők viszont védekeznek, állításuk szerint a rendelet nem tiltja, hogy mást is áruljanak. „A jelenleg érvényben lévő rendelet semmilyen módon nem szabályozza a kínálatot az élelmiszerüzletekben, amelyek kiegészítő választékkal rendelkeznek. Emellett a szlovák jogszabályozás nem ismeri az esszenciális választék fogalmát” – nyilatkozta Tomáš Bezák, a Lidl szóvivője.
A kialakult helyzet viszont nincs ínyükre azoknak a kiskereskedőknek, akiknek az érvénybe lépő határozat szerint be kellett zárniuk. Daniel Krakovský, a Szlovák Kiskereskedők Kezdeményezésének (ISKM) elnöke szerint a kormány ezzel csak azt érte el, hogy az emberek a szupermarketekben koncentrálódnak, ahová mindenkit beengedhetnek.
„Nem értjük, hogy a kisüzletek, amelyek biztosítani tudják az OP-rendszert, valamint tesztelt és oltott alkalmazottaik is vannak, miért számítanak veszélyesnek, miközben a szupermarketek, ahová bárki bemehet, biztonságosak, az emberek sűrűsége pedig nem jelent akadályt” – jegyezte meg Krakovský.
A legnagyobb problémának azt látja, hogy nem határozták meg konkrétan, milyen kompenzációra is számíthatnak az állam részéről. Krakovský szerint a jelzett támogatás a bérleti díjakra, valamint az alkalmazottakra még egy cseppet sem jelent a tengerben abból, amire az élelmiszert nem forgalmazó kiskereskedőknek és szolgáltatásoknak szükségük van.
A kisüzletek egy hónappal karácsony előtt általában az éves bevételük negyedét keresik meg, a kiesés így katasztrofális lehet – főként az intézkedések esetleges meghosszabbítása esetén. Krakovský szerint számos üzlet már most fenntarthatósági problémákkal küzd, a kormány pedig állítása szerint úgy tesz, mintha egyáltalán nem érdekelné.