Amnesztiák: Bíróság elé cibálhatják Mečiar belügyminiszterét!

A közvetlen államfőválasztásra kiírandó referendum meghiúsítása kapcsán állították volna bíróság elé annak idején Gustáv Krajčit, ám Vladimír Mečiar rá is kiterjesztette az amnesztiáit.

Amnesztiák: Bíróság elé cibálhatják Mečiar belügyminiszterét!
Gustav Krajči (Fotó: TASR)

1997-ben a polgárok petíciót indítottak annak érdekében, hogy közvetlen úton választhassanak köztársasági elnököt. Mečiarék ezt meghiúsították, Krajčit pedig háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztés fenyegette. 

A főnök ugyanakkor segített az akkori belügyminiszternek az 1998-ban, mikor Michal Kováč elnöki mandátumának lejárta után ideiglenesen betölthette az államfői posztot, és amnesztiát hirdethetett ki az elnök fia elrablása kapcsán indított eljárásokra. Ezeket kiterjesztette a referendum meghiúsítására is.

Miután azonban a parlament után az Alkotmánybíróság is jóváhagyta a héten, hogy megszüntethetőek a Mečiar-féle amnesztiák, Krajčit most bíróság elé állíthatják.

A rendőrség egyébként 1998-ban elkezdte vizsgálni a meghiúsított referendum ügyét, mikor Mikuláš Dzurinda 1998 decemberében megpróbálta megszüntetni az amnesztiákat, szintén ideiglenes államfőként.

Krajčit meg is gyanúsították, 1999 júniusában pedig megszületett ellene az ügyészi vádemelési javaslat. Egy évvel később, 200 júniusában azonban a Pozsonyi I. Járásbíróság úgy döntött, hogy Dzurinda lépése érvénytelen, Krajči ügye pedig a fiókok mélyére került.

Csütörtökön a bíróság a SME érdeklődésére megerősítette, hogy ismét megindítják az eljárást.

Pavol Adamčiak szóvivő azt közölte, hogy amint megjelenik az alkotmánybírósági döntés a törvénytárban, az ügyet véletlenszerű kiválasztással kiutalják egy arra illetékes bírónak. Az a bíró, aki annak idején foglalkozott az üggyel, már nem dolgozik.

Maga Krajči elmondta, számára igen kellemetlen ez az ügy. "Véget kell érjen már ez az ügy. Kellemetlen számomra, hogy húsz éve húzódik. Legyen már vége" - szögezte le a lap érdeklődésére.

Elárulta, hogy ha bírósági eljárás indul, akkor azon részt fog venni. Meg van róla ugyanis győződve, hogy nem követett el semmi rosszat.

A fia elrablásához hasonlóan a referendum meghiúsítása is Michal Kováč és Vladimír Mečiar viszonyának eredménye. Miután a szükséges aláírások összegyűltek, Michal Kováč 1997 május 23-ra írta ki a népszavazást, négy kérdéssel.

Az első három kérdés Szlovákia NATO-hoz történő csatlakozását érintette, de úgy alakították őket, hogy azok bizalmatlanságot ébresszenek a szövetséggel szemben. Ezeket a HZDS-SNS-ZRS koalíciós többség jóváhagyta a parlamentben. A negyedik kérdést csatolta hozzá a referendumhoz maga Kováč, mégpedig a 495 ezer aláírást tartalmazó petíció nyomán. A polgárok azt szerették volna, ha az addigi gyakorlattal ellentétben, miszerint a parlament választja meg a köztársasági elnököt, az államfő közvetlen választások során kerülne ki. 

Két nappal a referendum napja előtt, május 21-én az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az elnök választásáról szóló negyedik kérdés törvénytelen mellékletet is tartalmaz, azt azonban nem állították, hogy emiatt nem tartható meg a népszavazás. Krajči pedig belügyminiszterként úgy döntött, hogy csak az első három kérdéssel nyomtatják ki a népszavazási kérdőívet. Ez nem volt összhangban azzal, amit a népszavazási bizottság jóváhagyott, a szavazólapokon viszont rajta volt a hamisított pecsétjük.

Némely önkormányzatok ilyen formában elutasították a szavazólapok kiosztását, a központi népszavazási bizottság pedig a szavazás után úgy határozott, hogy a referendumot meghiúsították, és feljelentette a belügyminisztert.

(SME)