Antiszemita uszítás dúlt - Csallóközi lenyomatok LXXXVII.
Van a dunaszerdahelyi zsidóság, illetve a város történetének egy olyan fejezete, amit nagyon kevesen ismernek.
1887. június 18-án, szombaton este a város központjában lévő zsidó negyed – annak négy oldaláról egyszerre – kigyulladt. Engel Alfréd a következőképpen írja le a történteket: „A közvetlen ok (...) az volt, hogy a kerületben képviselőválasztás folyt, és egy bizonyos Szabó nevezetű képviselő győzött... A kerület új képviselője nyílt utcán uszította a köznépet a pusztításra, és szította a gyűlöletet a zsidók ellen. Még a választásokat megelőző kampány idején eskü terhe alatt fogadta meg a zsidók kipusztítását, ha ő lesz megválasztva, és terve sikerülni fog. Persze: a gyújtogatók rabolni is akartak, és raboltak is. Az álmukból felriasztott zsidók örültek, hogy életüket menthették, a helybeli és környékbeli hazafias ifjúság pedig elrabolta azt, amit a tűz nem pusztított el. A tűzoltók is nehezen jöttek oltani, hajnalig oltogattak, amíg legalább nyolcvan zsidó család fedél és minden nélkül maradt. A nagy felfordulásban a nem égő zsidó üzleteket is igyekeztek kirabolni felfegyverzett bandáikkal, sőt az utcán jövő-menőket is megzsarolták. Végül is két, Pozsonyból kirendelt katonai egység akadályozta meg a további gyújtogatást, rablást és uszítást.”
A hitközség által négy nappal később kiadott közleményben – egyebek mellett - ez áll: „A hatósági vizsgálat megállapította, hogy 79 család 460 tagja maradt fedél nélkül a gyújtogatás következtében. A kár ingatlanban és ingóságban 152 000 forintra rúg. A közrendet a katonaság helyreállította, de a környékbeli zsidók még fenyegetések alatt élnek.”
A krónikás úgy tudja, hogy „az eset világvisszhangot keltett”. A Neue Freie Presse vezércikket közölt róla, s a pétervári Hájom is foglalkozott vele.
„A bűnös cselekedetet követő visszhang és felháborodás eredményeképpen a központi hatóságok semmisnek nyilvánították a választásokat, valamint az antiszemita Szabó megválasztását is. Helyébe három kandidátus jelöltette magát: a szintén antiszemita Keglevich gróf, a liberális Barthal Aurél és a zsidó Megyeri-Krausz Lajos. Az új választások 1888. március harmadikára lettek kitűzve, amelyeken – miután Barthal visszalépett, és Keglevich megbukott – Megyeri-Krauszt választották a kerület képviselőjévé” – közli Engler.
Lelkes Vince
