Anton Srholec-díjban részesült a dunaszerdahelyi bársonyos tüntetések egyik szervezője, Ľubomír Navrátil

2019. november 10. - 12:56 | Régió

Nagyszombat megye önkormányzata második alkalommal ítélte oda az Anton Srholec-díjat, tavaly az azóta elhunyt Grendel Lajos is a díjazottak közt volt.

Anton Srholec-díjban részesült a dunaszerdahelyi bársonyos tüntetések egyik szervezője, Ľubomír Navrátil
Ľubomír Navrátil átveszi a díjat Jozef Viskupič megyeelnöktől (Fotó: TTSK)

Az Anton Srholec-díjat azok kapják, akik rendkívüli mértékben hozzájárultak az emberi jogok védelméhez, a demokrácia és a jogállam megszilárdításához. A díjat a szabadságért és demokráciáért folytatott harc november 17-i ünnepe kapcsán adják át a nagyszombati Ján Palárik Színházban. Idén erre szombaton este került sor, az idei díjkiosztó fő motívuma pedig '89 novemberének 30. évfordulója lett, ennélfogva a díjazottak a bársonyos forradalomhoz köthető személyiségek, Iveta Radičová, Ján Budaj, Michael Kocáb, Bohumil Chmelík és Ľubomír Navrátil voltak.

Ľubomír Navrátil publicista, műfordító, akkoriban aktivistaként a dunaszerdahelyi bársonyos tüntetések egyik szervezője volt. Két éven keresztül vezette a Nyilvánosság az Erőszak ellen (Verejnosť proti násiliu - VPN) dunaszerdahelyi szervezetét. Navrátil a '89-es események legfőbb hozadékának a szabadság minden formáját tartja, a díjat barátainak és a bársonyos forradalom dunaszerdahelyi járásbeli résztvevőinek ajánlotta.

Iveta Radičová szociológus, korábbi kormányfő a VPN egykori szóvivője és a '89-es események aktív résztvevője volt. Együttműködött azokkal a személyekkel, akik 1987-ben megjelentették a Bratislava nahlas szamizdat kiadványt, '89 őszének kezdetén pedig egyik kezdeményezője volt annak a levélnek, melyet szociológusok fogalmaztak meg az akkori elnöknek, Gustáv Husáknak, és amelyben lemondásra szólították fel, szorgalmazták a rendszerváltást és tiltakoztak a pozsonyi ötökként elhíresült disszidensek fogva tartása ellen.

Michael Kocáb zenész, polgári aktivista és politikus, aki '89-ben Michal Horáčekkel együtt megalapította a Most nevű kezdeményezést, mely közvetített a disszidensek és az Adamec vezette kormány között. A november 17-i prágai eseményeket követően ő volt a Polgári Fórum (Občianske fórum) egyik alapítója, melynek koordinációs központja válságstábjának tagjaként tárgyalta a csehszlovák hadsereg tisztviselőivel arról, hogy ne avatkozzanak be a forradalom menetébe. Már két nappal november 17. után benyújtotta többek között a szovjet haderők távozására vonatkozó követelést a miniszterelnöknek, és később tárgyalt is erről a szovjetekkel. Miután a szövetségi parlament kooptált képviselője lett, az ő javaslatára választották meg Václav Havelt államfővé.

Ján Budaj jelenlegi parlamenti képviselő a '89-es pozsonyi tüntetések egyik főszervezője volt, Milan Kňažkóval együtt pedig azok moderátoraként vált ismertté. A VPN megalakulása után először annak koordinátora, majd 1990 januárjától elnöke lett fél évig. Ő volt a szlovák parlament első alelnöke.

Bohumil Chmelík főiskolai professzor és sztomatológus a nagyszombati kulturális fórum főszervezője és szócsöve volt, mely olyan művészeket, építészeket, orvosokat és pedagógusokat tömörített, akik megfogalmazták kulturális követeléseiket Nagyszombatban.

(Sme/parameter)