Új verseskötettel jelentkezett Ardamica Zorán

A könyv felelős szerkesztője Vida Gergely.

Így vall a szerző a műről:

„Madách bicentenáriuma jó apropó. Természetesen nem ama soha meg nem született szintézis nagyképű megfogalmazására, hanem a tézisekkel és antitézisekkel, valamint a formával, a nyelvvel, nyel-vekkel történő ismételt játszadozásra. Csüggedésre módfelett alkalmas történelmi és személyes időkben az ilyen játék – ha még oly borús, cinikus vagy ellentmondásos is – segít az eleve adott etikai, ideológiai, művészi és kultúrtörténeti kontextusba beleszülető/-ágyazódó Tragédiát általánosabb, szélesebb, s minduntalan táguló-öblösödő, „időszerű”, vagy inkább relatív időnkhöz ragadó összefüggésrendszerbe mártani, s várni az egymással reakcióba lépő elemek mozgását, figyelni az új irányokat, erőket, a szisztémának vélt hálózat széthullását, netán újrarendeződését. És ugyanakkor szűkíti is a közeget, személyessé teszi, széttépdeli az összenövéseket, elvág gyökereket és indákat: áttelepít, priváttá domesztikál egyes témákat és addig stabilnak vélt kőformák belsejében rugdalózó megalkotottságokat. A szerző vagy az olvasó csak annyira része a koherens egésznek mutatkozó világocskának, amennyire ez a szintézisillúzió hasznosítani képes őt. Egyébként pedig magának kell megküzdenie a megfogalmazással, annak gyönyöreivel, bűneivel, ismétlődő kudarcaival, sőt lehetetlenségével: az újrababrálás örök, fájdalmas kényszerével. Hiszen a szintézisillúzió, a megértés, létre-hozás, részvétel és irányítás (mint hatalom) romantikus reménye az egyénben (s az egyénnel) él vagy hal. Akár egy idealizált egyéni lelkiismeret. Vagy a kollektív tudás nevetségesen kitartó képzete.”

A Bármi mint a szlovákiai magyar író, költő, zenész, szerkesztő, műfordító, műkritikus tizenhatodik könyve.

-para-