11
A szerző felvételei (A többi képért KATT a fotóra)
Megosztás
Augusztus 17-én, pénteken, a nagymegyeri Szent István-napok keretében Fényben és faforgácsban írva címmel Takács Gergely bútorkészítő alkotásaiból nyílt bemutatkozó kiállítás a Fészek Ifjúsági Központban, mely az egykori zárdaiskola épületében lelt otthonra a 23. sz. Arany János Cserkészcsapattal, a tárlat szervezőjével egyetemben.
Már az elején sejteni lehetett, hogy a nem éppen kiállítóteremnek készült helyiség szűkösnek bizonyul: szép számban jelentek meg érdeklődők, köztük egykori alapiskolás osztálytársak, ott volt továbbá Lojkovič Sámuel polgármester és Mikóczy Dénes alpolgármester. Csémi Szilárd–Kismedve, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke üdvözölte a közönséget, majd a NowEmber zenekar és Csémi Andrea versmondó adott műsort, a kiállított műveket és alkotójukat Fábik Erzsébet, a helyi művészeti alapiskola tanára méltatta, illetve mutatta be.
Takács Gergelyt gyermekkorától vonzotta a rajz, a rajzolás, szerette az imént említett alapiskola tanárát, Janiga József festőművészt, másik példaképe az esztergályos, ács, bodnár, ezermester nagyapa volt. Ezzel a háttérrel talán nem is csoda, hogy a másik kedvenc, a zene helyett végül is a képzőművészetet, azaz a fát választotta mint a legszebb képzőművészeti alapanyagot. Hogy megtanuljon vele bánni, hat évig asztalosműhelyben dolgozott. „Műveire jellemző a rendkívül finom megmunkálás, a részletgazdagság, a precíz arányok – mondta Fábik Erzsébet. – Az igényesség mindig jelen van. Jellemző továbbá a sokrétű témaválasztás, az alapanyagok szépségének felfedezése, a kísérletezés a különböző illesztékekkel, csapolásokkal. Így lesz egy darab diófagyökérből kisszék, vagy ötvözi a fát és a fémet. Mivel becsüli az alapanyagot, nem szeret semmit kidobni, és addig játszik a maradékokkal, a fa színének erezetével, mintájával, míg megszületik akár egy vidám alkotás. Engem örömmel tölt el, hogy jelenleg, amikor egyre jobban teret hódít a kulturális igénytelenség, alkot itt egy fiatalember, aki a minőségre helyezi a hangsúlyt.“
És ez a fiatalember, aki méltatója szerint művészi alázattal dolgozik, nem képszőművésznek, hanem alkotónak tartja magát. A tárlatnyitó végén kérte is a jelenlévőket – akiknek őszinte szavakkal köszönte meg a számára felemelő érdeklődést –, ne lássanak többet ezekbe a munkákba, mint amennyi bennük van. Nem kevés, tegyük hozzá, kicsit ellenkezve alkotójukkal, Takács Gergellyel. Kiállítása szeptember 10-ig, délutánonként 15 órától tekinthető meg.
(bodnár gy.)