Ausztriában úszott, tekert, futott a bakai vasember

2017. június 6. - 09:21 | Sport

Alig két éve, hogy elkezdett versenyszerűen futni, és épp egy éve kezdett edzeni triatlonra. Azóta a második féltávos Ironman versenyén vett részt, ami 1,9 km úszást, 90 km biciklizést és egy félmaratont (21 km) jelent. Május végi,  St. Pölten-i versenye után beszélgettünk a bakai triatlonossal, Krascsenits Dáviddal.

Fotók: Fekete Nándor

Mit kell tudni az Ironman-versenyekről?

Ez egy márkanév, amelynek a képviselői világszerte versenyeket szerveznek. Ezen a hétvégén is volt négy Ironman, ebből három féltávos (70,3 mérföld – 113 km), St. Pölten mellett Barcelonában és az amerikai Chattanoogában, illetve egy egész távos (140,6 mérföld – 226 km) a kanári-szigeteki Lanzarotén.

Mi kell ahhoz, hogy részt vehess egy ilyen versenyen? Van például kvalifikáció?

Kell, hogy legyen triatlonos licenced, amit az adott ország triatlonos szövetsége ad ki, nálunk egy évre. Ezen kívül viszont az egyszerű, nem profiknak szóló Ironman-versenyekre csak befizeted a részvételi díjat, és mehetsz. Emellett vannak viszont a világbajnokságok, teljes távon az Ironman-vb minden év októberében Hawaii-on. Oda a részvételi díj mellett már kvalifikálnod is kell magadat. Minden versenyért kapsz egy bizonyos pontszámot, amelyet számon tartanak. A profi triatlonosok férfiak és nők között is emellett ki vannak emelve a többiek közül, ők külön versenyeznek.

Mi szükséges ahhoz, hogy profi lehess?

Leginkább szponzorok és eredmények. Emellett profi licencet kellene kérnem a triatlonszövetségtől, amellyel aztán csak olyan versenyeken vehetnék részt, amelyeket profiknak is meghirdetnek. Tavaly például a pulai verseny (fél-Ironman), amelyen részt vettem, nem profiknak volt meghirdetve, csak különböző korcsoportoknak.

Hogyan nézett ki a felkészülésed? Mióta gyúrtál céltudatosan St. Pöltenre?

Konkrétan St. Pöltenre az utóbbi két és fél, három hónapban készültem speciális edzésekkel. Ez azt jelenti, hogy volt két-három edzés, amelyek csak arról szóltak, hogy szokják a lábaim a váltást bicikliről futásra. Olyan biciklis-futós edzésem is volt, amelyet kettéosztottunk, és az első része egy hosszabb, de lazább tréning volt, amely inkább a kitartásra ment, a második fele pedig a tempóról szólt, rövidebb volt, de intenzívebb. Akkor például mentem 60 km-t biciklin, 15 km-t futottam, majd tempósabban 30 km-t biciklin, a végén pedig egy intenzívebb 7 km-es futás következett. Ez az egész egyszerre ötórás folyamatot jelentett.

Ha csak ezt a felkészülést veszed, mennyi kilométer van benned?

A csúcshéten összesen 19 órát edzettem, ebben volt több mint 300 km bicikli. Márciusban Mallorcán kerékpároztam, ami szintén hozzávehető a felkészüléshez. Ez egy hét alatt 34 óra edzést jelentett, ami magába foglalt több mint 600 km biciklizést.

Aztán voltak élettani terhelési tesztjeim is, két különböző héten egy-egy nap, és azok a hetek lazábbak voltak, mert oda nem mehetsz fáradtan.

Milyen volt St. Pölten?

Ahhoz képest, hogy csak egy éve triatlonozom, most már olyan szintre kerültem, hogy elég jó lehetek. St. Pöltenben viszont nem úgy jött ki, ahogy terveztem. 4:30-at terveztünk be, de csak 5 óra alatt teljesítettem. A terv a felkészültségem alapján nem tűnt túlzónak, most mégsem sikerült teljesíteni.

A verseny elejétől esett az eső, ami kicsit mentálisan is hat az emberre. Kijössz úszás után a vízből, és vizes maradsz... De ez is benne van, és ezzel nem igazán foglalkoztam. Tavaly ősz óta, amióta Matúš Putala az úszóedzőm, ezen a téren nagyon sokat fejlődtem. Kilberger Renivel pedig a többiben. A speciális edzések miatt a futás már könnyebb bicikli után. Most 1:22 alatt futottam félmaratont, és nagyon jól éreztem magam.

Biciklin viszont nem éreztem magam fittnek, ami meglepett, mert nagyon jól ment az utóbbi időben. Aztán megbeszéltük Renivel, hogy ez nem azt jelenti, hogy ne lennék képes arra, amit elterveztünk. Egyszerűen vannak ilyen napok...

Akkor a biciklin ment el az egész?

Leginkább azon, ami nem a kondin vagy a fizikumon múlik. A váltózónákban nagyon sok időt elvesztettem. A profik befutnak, 2,5-2,5 perc alatt megcsinálják a váltást, és mennek tovább. Nálam meg az egyik 9, a másik 5 percig tartott. Ha ebből csak 7-8 percet megspórolok, akkor már szinte 4:50-nél járok.

És ez kb. ki is zökkentett, nem?

Lehet, hogy egy kicsit igen, de azért én koncentrált voltam. Viszont mikor a bicikli elment, a futást már nem is nyomtam meg annyira. A verseny után fejben átvettük az egészet. Tudom, hogy fogom legközelebb csinálni, mivelhogy nem a kondícióval függ össze.

Mi a legnagyobb pozitívum, amit leszűrsz a mostani versenyből?

Hogy a lábak úgy működtek, ahogy kell működniük.

De ez még mindig tulajdonképpen tesztfázis, és leginkább elégedett vagyok azzal, hogy befutottam. Ez még csak a második fél-Ironmanem volt.

Mikor lesz a legközelebbi hosszabb távú triatlonod?

Több rövidebb versenyen is részt veszek még júniusban, most hétvégén Pozsonyban, jövő héten Lozornón, de a legközelebbi hosszú augusztusban, az ausztriai Zell am See-ben lesz, szintén egy fél-Ironman. Szerettem volna menni júliusban egy Challenge-versenyre is Prágába, de Reni tanácsa, hogy inkább a minőségre menjünk, ne a mennyiségre. Én meg szót fogadok neki. :-)

(SzT)