Az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az oltatlan személyeket diszkrimináló utazási rendeletet!

Mivel a taláros testület hatályon kívül helyezte az éppen érvényes rendeletet, az előzőleg érvényben lévő közegészségügyi rendelet – ismertebb nevén az utazási szemafor – lép érvénybe, amely a járványhelyzet alapján "zöld", "piros" és "fekete" kategóriákba sorolta az országokat.

A régi rendelet is karanténkötelezettséggel számol még akkor is, ha valaki a legbiztonságosabbnak tartott "zöld" országból tér haza. Az otthoni karanténnak azonban már másnap véget lehet vetni – negatív antigén gyorsteszttel vagy negatív PCR-teszttel -, és nem kell a tesztelésre legalább 5 napot várni, mint az alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett rendelet esetében.

Ahhoz, hogy a július 8. óta érvényben lévő szigorú utazási szabályok hatályon kívülre kerüljenek, az alkotmánybíróság szerdán (július 14.) nyilvánosságra hozott rendelkezésének meg kell jelennie a törvénytárban. Ez az esetek többségében már másnap megtörténik, tehát várhatóan csütörtökön, július 15-én lép újra életbe a kevésbé szigorú utazási szemafor.

Miről döntött az alkotmánybíróság?

A júliusi közegészségügyi rendelet ellen az ellenzéki Smer-SD dolgozott ki alkotmánybírósági beadványt, amelyet összesen 31 parlamenti képviselő írt alá. Főként azzal érveltek, hogy az utazási szigorítások sértik a koronavírus ellen nem beoltott személyek szabad mozgáshoz fűződő szabadságjogát, amelyet az alkotmány garantál. Emellett azt is hangsúlyozták, hogy a rendelet által csorbulhat a külföldre ingázó dolgozók szabad foglalkozáshoz fűződő joga.

Az alkotmánybíróság most befogadta a 31 parlamenti képviselő beadványát, és hamarosan alaposan is elbírálják azt.

Az előzetes rendelkezés alapján ugyanakkor egyértelmű, hogy az alkotmánybíróság plénuma szerint a beadvány megalapozott, és fennáll a veszélye annak, hogy az említett rendelett valóban alkotmányellenes. Épp emiatt döntöttek úgy, hogy a megtámadott rendeletet hatályon kívül helyezik.

Fontos megemlíteni, hogy az alkotmánybíróság rendelkezésétől függetlenül a rendőrség továbbra is folytathatja a határellenőrzést. Ez nem is lehet alkotmányellenes, ellentétben a beoltott személyek pozitív, vagy a beoltatlanok negatív diszkriminációjával.

Az alkotmánybíróság kiemelte, hogy az utazás kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni az Európai Parlament és az Európai Bizottság ajánlását, amely így szól:

"Szükséges meggátolni a közvetett vagy közvetlen diszkriminációt azon nem beoltott személyekkel szemben, akik

• egészségügyi okok miatt nincsenek beoltva,
• nem tartoznak abba a kor- vagy célcsoportba, amelynél használható vagy engedélyezett az oltás (ilyenek például a gyerekek),
• úgy döntöttek, hogy nem oltatják be magukat.

Ezért a COVID-19 elleni oltottságot igazoló igazolás nem kéne, hogy feltétele legyen a szabad mozgáshoz fűződő jog gyakorlásának, vagy a határokon átivelő utazási szolgáltatások igénybevételének – mint például légi-, a vasúti- vagy hajóközlekedés, vagy az egyéni közlekedés más formája."

Kettős mérce

Az alkotmánybíróság továbbá szót ejtett arról is, hogy a közegészségügyi rendeletben szereplő kritériumok is ellentmondásosak. Konkrétan azért, mert karanténkötelezettség alól felmentik azokat is, akik csak a védőoltás első adagját kapták meg.

Ha viszont a törvényhozó célja az élet és az egészség védelme, nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy a szakértői ismeretek szerint az első oltásadag után még egyáltalán nem alakul ki annyi ellenanyag az emberi szervezetben, hogy az adott személyt megvédje a megfertőződéstől, illetve attól, hogy a fertőzést másnak továbbadja.

Egyszerűbben szólva: a beoltatlan, és a csupán első vakcinaadaggal beoltott személyek tulajdonképpen hasonló védettséggel rendelkeznek, miközben utóbbiak mentesülnek a karanténkötelezettség alól, a beoltatlanoknak pedig karanténba kell vonulniuk – ez pedig megkérdőjelezi a törvényhozó által megjelölt célt: az élet és az egészség védelmét.

(db)