1
Fotó: TASR
Megosztás
Az oktatásügyi tárca becslése szerint a szlovákiai középiskolák még mintegy 25 ezer diákot volnának képesek felvenni. Összesen 73 ezer diák számára volna hely, ám mindössze 48 ezer a végzős, kilencedikesek száma - írja hétfőn a SME.
Különböző trendek miatt teljesen eltér a munkapiaci kínálat és a diákok érdeklődése. A lap által megkérdezett, Krásno nad Kysucou községbeli Faipari Szakközépiskola igazgatója, Ján Palko elmondása szerint sem a diákokat, sem szüleiket nem érdeklik a hagyományos kézműves mesterségek, pedig a munkapiacon érvényesülhetnének vele. Emiatt számos szakot nem is nyitnak, idén például náluk senki nem tanul szobafestőnek vagy kárpitosnak.
A felesleges középisolai helyekre már az év elején rámutatott Viera Kalmárová oktatásügyi főfelügyelő is.
A Statisztikai Hivatal egy 2013-as tanulmányában rámutatott, hogy míg tí évvel korábban 338 922 gyermek tartozott a 15-18 éves korcsoportba, addig 2013-ban már mindössze 236 111. Kalmárová szerint a problémára megoldást keres már az oktatásügyi minisztérium is, amely a felvételik tekintetében hatékony módszert keres.
Beáta Dupaľová Ksenzsighová szóvivő elmondása szerint 2009-től kezdték intenzívebben dolgozni ezen az ügyön, ugyanakkor arra csak a megyéknek van befolyása, hogy egy-egy középiskola mennyi osztályt nyit az adott évben.
A megyei önkormányzatok azzal védekeznek, hogy 2009-től azon törvényi előírások szerint szabják meg az osztályok számát, amelyet épp a minisztérium szabott meg. Lenka Záteková, Zsolna megye szóvivője kiemelte, hogy azt az új módosítást, amely már kritériumként tekint az alapiskolai végzősök számára, csak a 2016-17-es tanévben tudják bevezetni.
Leginkább a szakközépiskolákon, kereskedelmi és hotelakadémiákon van több szabad hely, mint amennyi a jelentkező diák. A kozmetikus, pincér, felszolgáló, szobafestő és a kőműves szakma területén is hiány van tanulókból.
Kalmárová szerint a probléma leginkább abban mutatkozott meg, hogy a diák elvesztette a motivációját, hogy igyekezzen bekerülni valamely középiskolába, ugyanis gyakorlatilag mindenkit felvettek formális követelmények alapján. Ez pedig destruktív hatással volt az oktatásügy minőségére. Néhol a nagyszámú diákok miatt pedig a pedagógus is elvesztette motivációt ara, hogy tovább képezze magát. A félig üres iskolák problémái közt sorolta fel emellett, hogy alacsonyak a bérek, és hiányoznak a szükséges taneszközök.
Juraj Draxler miniszter májusban mutatott rá, hogy némely középiskola több diákot mutatott ki évről évre, hogy magasabb dotációt kapjon. Összesen 3500 fiktív diákról lehet szó és évente mintegy 5 millió eurónyi dotációról.
SME/para