Az Egészségpolitikai Intézet volt igazgatója szerint lesz pozitív eredménye is az országos Covid-tesztelésnek, de fel kell készülni arra, hogy 50-100 ezer fals pozitív teszt lehet

2020. október 20. - 14:41 | Belföld

Tavasszal még ő és csapata készítette azt a tanulmányt, amely segített abban, hogy a koronavírus első hullámát viszonylag kis áldozatokkal átvészeljük. A nyár elején azonban tábvozott az Egészségpolitikai Intézet éléről és az egészésgügyi minisztériumban sem maradt. A kormány által erőltetett országos tesztelésről azt mondja, hogy több előnye lesz, mint amennyi kárt okoz, de sok múlik a megvalósítás részletein. A legnagyobb előnye szerinte az lesz, hogy csökkenti az egészségügyre nehezedő nyomást. Martin Smatana elemzővel, egészségpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Az Egészségpolitikai Intézet volt igazgatója szerint lesz pozitív eredménye is az országos Covid-tesztelésnek, de fel kell készülni arra, hogy 50-100 ezer fals pozitív teszt lehet
Fotók: TASR

A közösségi médiában megjelent véleményei alapján túlságosan nem bízik az országos tesztelésben. Nem nagyon hiszi, hogy a kormánynak sikerül úgy letesztelnie az egész lakosságot, hogy annak meglegyen a kívánt eredménye. Miért nem bízik a tesztelésben?

Minden azon múlik, hogy mi a célja ennek a tesztelésnek. Ettől függ a válaszom is.

Mert ha azt hisszük, hogy a tesztelés eredménye az, hogy pontosan ismerni fogjuk az összes fertőzöttet, akkor az elég naiv elképzelés.

Ha megnézzük, hogy milyen érzékenységű és milyen jellemzőkkel rendelkező teszteket fognak használni, akkor azt látjuk, hogy ezek nem alkalmasak erre a célra. Ha azonban a kormány elismeri, hogy a helyzet annyira rossz, hogy ki kell használni minden lehetséges eszközt, és elismerik, hogy az is eredmény, ha ugyan nem találnak meg minden fertőzöttet, de legalább időt nyernek, akkor ebből a szempontból van értelme. Ugyanakkor sok a kockázata és nagyon drága. Nagyon szokatlan megoldás.

Mit érhet el ezzel a megoldással a kormány? Csak annyit, hogy kicsit ellaposítja a járványgörbét, eltolja néhány héttel a kicsúcsosodást, vagy komolyabb eredményekre is számíthat?

Ami most látszik, abból számomra az a legfontosabb, hogy tartanak egy pilot tesztelést a négy legfertőzöttebb járásban. Ez azért jó, mert a teszt éppen azok esetében a legeredményesebb, legpontosabb, akik a legfertőzöttebbek és leginkább fertőzők, akik a legsúlyosabb tünetekkel rendelkeznek. És tudjuk, hogy ebben a négy járásban sok ilyen lesz, vagyis őket viszonylag gyorsan és pontosan megtalálják. Tudjuk, hogy a magasan fertőzők esetében a tesztek eredményessége 70-80 százalék körüli, némely tesztnél még magasabb is. Ez tehát megkönnyíti a higiénikusok helyzetét, akik a PCR teszteket végzik. A tesztelés során fertőzöttnek nyilvánítottak karanténba kerülnek, nem terjesztik tovább a járványt. Ez segíthet a legrosszabb helyzetben lévő régiókban.

De nem biztos, hogy ezt az ország egész területén használni kellene, ott, ahol kevesebb a fertőzött, nem biztos, hogy működni fog. Ott éppen annak a veszélye áll fenn, hogy sokan lesznek, akiket hamisan mutat fertőzöttnek a teszt.

Értem ugyanakkor a logikát, vagyis azt, hogy minden azonosított és izolált fertőzött pluszt jelent. Ha ezt kell alternatívaként elfogadnunk a lockdown-nal szemben, akkor azt kell mondanom, hogy mindenképpen jobb megoldás, mint a lockdown. Az már nagyon legszélsőségesebb megoldás lenne. Az országos tesztelés tehát egy vészmegoldás egy vészhelyzetben, ismeretlen útra lépünk, meglátjuk, hogy milyen eredményt hoz.

A miniszterelnök többször is kijelentette, hogy vagy az országos tesztelés vagy a lockdown. Tényleg nincs köztes megoldás?

Én úgy gondolom, hogy a múlt héten bevezetett intézkedéseknek meglesz a hatásuk. Azokkal éppen azokat a kulcsfontosságú területeket korlátozták, ahol a szuperterjesztés előfordult, mint az esküvők, a családi ünnepségek és más területek.

A vírus most már valószínűleg csak a zárt közösségekben, barátok között, családokban terjed. Úgy gondolom, hogy ez hamarosan a számokban is megmutatkozik, jövő hétre stabilizálódást, sőt akár javulást is várok.

A helyzet azonban feltehetően annyira rossz, a tesztek tartós eredményessége is ezt mutatja – 14-15 százalék vagy e felett van a pozitív teszteredmények aránya –, hogy a vírus már véletlenszerűen terjed az országban. A közegészségügyi hivatalok alkalmazottai is azt állítják, hogy nem győzik a tesztelést, a kontaktusok keresését. Ezért ez a megoldás szerintem segíthet abban, hogy a javulásra nem kell két hónapig várni, csak mondjuk egy hónapig. A tesztelés alternatívája ugyanis csak az, hogy várunk, esetleg szigorítunk a szabályokon, hiszen a jelenlegi szabályok még nem ultraszigorúak. Még nyitva vannak az iskolák, az üzletek, emlékezzünk arra, hogy az első hullám idején szinte minden zárva volt. Én azonban attól tartok, hogyha újabb szigorítás jön, akkor az viszonylag kemény lockdown lesz, amit valójában senki sem akar. Én a tesztelést úgy értelmezem, hogy ez időt ad, segít stabilizálni a helyzetet a legrosszabb mutatókkal rendelkező járásokban. Vegyük csak azt, hogy Bártfa már olyan rosszul áll, hogy az akut kezeléseket sem tudják elvégezni. Tehát én tényleg szükségmegoldásnak tartom, amely azonban éppen annyira tehermentesítheti az egészségügyet, hogy fel tudjon lélegezni. Ezért én személy szerint elmegyek a tesztelésre, és erre fogom biztatni a barátaimat is.

Nem tartja veszélyesnek magát a tesztelést? Azzal, hogy az emberek ott fognak gyülekezni a tesztelőpontok körül, nem fenyegeti őket a megfertőződés veszélye?

Ez a kockázat tényleg fennáll, és az első hullámban is voltak olyan esetek, hogy az emberek éppen a mintavételi helyeken fertőződtek meg, hiszen ezek sokszor ideiglenesen felállított létesítmények, ahol keverednek az emberek, tehát ez a kockázat fennáll. Én most a tesztelés szervezési részleteit várom, de ha logisztikailag megoldják a tesztelést, akkor ezt a kockázatot is csökkenteni lehet. Teljesen azonban nem lehet megszüntetni, és a kérdés az, hogy annak a kockázata a nagyobb, hogy így keletkezik néhány kisebb gócpont, vagy a tesztelés hozadéka. A hétvégén abban a négy járásban lesz a pilot tesztelés, ahol a helyzet már úgyis rossz, meglátjuk, hogy milyen eredményt hoz ott a vizsgálat.

A legutóbbi információk szerint mindenkinek a helyszínen kell majd megvárnia a teszt eredményét. Jó megoldás ez? Nem lenne jobb, ha mindenki hazamehetne a mintavétel után, és otthon, e-mailban vagy SMS-ben kapná meg az eredményt?

Ha a várakozás közben betartjuk a két méteres távolságot, akkor nem fenyeget a fertőzés. Én jobbnak tartom, ha már ott helyben mindenki megtudja az eredményt, hogy ne találja ki esetleg az utolsó pillanatban, hogy valakit meglátogat még az eredmény ismerete előtt.

A fertőzöttekre otthoni karantén vár, állami karantént nem terveznek. Ez jó megoldás?

Igen, ha jól értelmeztem, akkor házi karantént írnak előa háztartás minden tagja számára. Azt nem tudom, hogy keresik-e majd a fertőzöttek egyéb közeli kontaktusait is, és ők is karanténba kerülnek-e, ezt még jó lenne megtudni. Ami azonban pozitív hír, hogy az antigén teszt által pozitívnak találtakat nem kell még PCR teszttel is megerősíteni, ez ugyanis rendkívül leterhelné a kapacitásokat. Tehát az eddigi hírek alapján értelmesen közelítenek a tesztelés megszervezéséhez.

Ön, mint az Egészségpolitikai Intézet korábbi igazgatója, viszonylag jól és alaposan ismeri az egészségügy állapotát, a személyzeti feltételeket. Képes lesz a védelmi minisztérium az egészségügyi tárca segítségével letesztelni az egész országot? Lesz elég egészségügyi szakember az 5000 tesztelőponton, akik leveszik a mintákat?

Ebből a szempontból is a hétvégi próbatesztelés eredményére várok, mert nem tudom elképzelni, hogy egy egész hétvégére kiesne a rendszerből több ezer egészségügyi dolgozó.

Van mintegy 19 ezer orvosunk, 31 ezer nővérünk, sok kórházban már a személyzet is megfertőződött, sokan teljesen kimerültek, vagyis nem tudom elképzelni, hogy honnan kölcsönzünk ennyi egészségügyist két hétvégére.

Elméletileg elképzelhető, kérdés, hogy gyakorlatban meg tudják-e valósítani. Az mindenképpen plusz, hogy a hadsereget vetik be, hiszen ha valaki ezt meg tudja valósítani, az a hadsereg. Én azonban nagyon kíváncsi vagyok a próbatesztelés eredményére, és bízom benne, hogy úgy állítják majd be a paramétereket az epidemiológusokkal közösen, hogy az eredményt fel lehessen használni, és mérlegelni lehessen, hogy valóban szükség van-e országos tesztelésre. Hiszen ezeket a teszteket nem erre találták ki, éppen azért, mert alacsony az érzékenységük a tünetmentes fertőzöttek esetében. De a már megvásárolt teszteket akkor sem kellene kidobni, ha nem lesz országos tesztelés, hiszen felhasználhatóak például a kórházakban, ahol akár naponta meg lehet nézni vele a fekvőbetegek állapotát. Szlovákiában évente – amikor nincs korona – 1,2 millió beteg kerül kórházba –, vagyis a 13 millió teszttel letesztelhetnénk többször az összes beteget és a személyzetet is, de felhasználhatnánk idősotthonokban vagy tömegrendezvényeken is.

Tehát még ki lehetne hátrálni az országos tesztelésből, ha a hétvégi próba rosszul sikerül?

Igen. Ha a próbatesztelés azt mutatja, hogy nincs értelme országosan tesztelni, még akkor is fel tudjuk használni ezeket a teszteket, hiszen ezekért nagy harc folyik. Az az igazság, hogy más ország ezt még nem próbálta ki. Egyedül Kína egyes tartományaiban folyt mindenkire vonatkozó tesztelés, de ott is inkább PCR-tesztekkel dolgoztak, és ott más a lakosság kultúrája is, mások a kapacitásbeli lehetőségeik, például a hadseregük az egyik legnagyobb a világon, tehát biztosan jobban meg tudták valósítani, mint ahogyan az nálunk várható.

De alapvetően – ha lesz tesztelés – ön azt javasolja mindenkinek, hogy vegyen részt rajta?

Igen. Most a kormány minden tagja arra kér minket, hogy tartsuk be az intézkedéseket, hordjunk maszkot, tartsuk a távolságot, ezek azonban passzív eszközök. A tesztelés azonban aktív segítség lehet a részünkről, meggyőződhetünk legalább véletlenszerűen, hogy nem vagyunk-e fertőzöttek. Igaz, hogy a tünetmentesek esetében sokat nem mond, és fennáll a veszélye annak is, hogy aki negatív tesztet kap, az elbízhatja magát, este partit szervez a barátainak, és ha a teszt tévedett, akkor már meg is van az újabb gócpont. De én bízom benne, hogy azok is felelősséggel állnak majd hozzá, akik negatív eredményt kaptak. Azonban sok minden azon múlik, hogyan kommunikálják a tesztelést, mennyire tudják meggyőzni az embereket.

Ha sikerül őket meggyőzni, hogy ha ez jól sikerül, akkor 3-4 hét múlva lazítás jön, akkor bízom benne, hogy az emberek részt vesznek rajta, és betartják az előírásokat akkor is, ha nem lesz kötelező a tesztelés.

Említette, hogy a tünetmentesek esetében a teszt könnyen fals negatív eredményt mutathat. De előfordulhat ez fordítva is? Vagyis az is elképzelhető, hogy a pozitív eredmény a hibás?

Igen, előfordulhat az is, hogy a nem fertőzött páciens esetében mutat pozitív eredményt a teszt. Ezt hívják a teszt specificitásának, ez azonban nagyon magas, 98-99 százalék. Ez azt jelenti, hogy 100 negatív páciens közül 1-2 esetében ad pozitív eredményt.

Viszont ez azzal is jár, hogy ha 5 millió embert tesztelünk, akkor 50-100 ezer hibásan pozitív eredmény lehet, vagyis ennyien - és az ő hozzátartozóik - feleslegesen kerülhetnek karanténba.

De ez szerintem még vállalható kockázat, ha azt vesszük, hogy a legfertőzöttebbeket az első körben kivontuk, tehermentesítettük ezáltal a rendszert, időt nyertünk. Én ezt tartom majd a tesztelés legfontosabb eredményének. Bízom benne, hogy az így nyert idő alatt a közegészségügyi hivatalok is fel tudnak majd lélegezni, növelni tudják a kapacitásukat, call-centrumokkal tudnak megegyezni stb., vagyis hogy jobban tudják majd keresni a fertőzöttek kontaktusait.

Nem áll fenn annak a veszélye, hogy annyi pozitív teszt lesz, hogy az már önmagában egyfajta lockdownt eredményez, vagy bizonyos területeken vagy egyes ágazatokban?

Ez egy nagy kérdés. Néhány hete hoztak nyilvánosságra egy tanulmányt Nagy-Britanniában, ahol 300 ezer fertőzöttet elemeztek, akiknek 84 százaléka teljesen tünetmentes volt. Nálunk is hasonlóak a számok: augusztusban az esetek 54 százaléka, szeptemberben pedig 40 százaléka teljesen tünetmentes volt. Tehát sok ember nem is tud róla, hogy vírusos, és előfordulhat, hogy hirtelen kiugrik egy nagy szám a fertőzöttekről. De ha ez a feltétele annak, hogy segíteni tudunk a helyzeten, hogy a fertőzötteket el tudjuk különíteni, hogy a járványt hosszú távon ellenőrzés alatt tudjuk tartani, akkor szerintem megéri.

Azt ugyanis tudni kell, hogy az egészségügyi rendszerek nem a fizikai ágyak, nem az eszközök hiánya miatt dőlnek be, hanem az egészségügyi személyzet hiánya miatt.

A járvány ugyanis azért alattomos, mert sok esetben tünetmentes, szuperterjesztők terjeszthetik és rendkívül hosszú kezelési időt igényel, ha már kórházba került a beteg. A teszteléssel tehát kicsit tehermentesíthetjük a rendszert, ha jól alkalmazzuk, ha jól hajtjuk végre.

Lajos P. János