1
Fotó: tasr
Megosztás
Marek Krajčí egészségügyi miniszter elismeri, hogy kevés a pénz az egészségügyben, fogadkozik, hogy nem hagyják bedőlni a rendszert, a szolgáltatókat, de azt nem tudja, hogy mikor és mennyivel tud majd többet adni. Májustól leállhat a rendszer egy része, a betegszállító szolgáltatások már most is pénzhiánnyal küzdenek, így nehéz helyzetbe kerülhetnek például azok a vesebetegek, akiknek rendszeres dialízisre kell járniuk. Az egészségbiztosítóknak, és így a kórházaknak is, várhatóan május végéig van pénzük, utána nem lesz a fizetésekre sem. A rendszerbe havonta mintegy 180 millió euróval kevesebb pénz folyik be a gazdaság leállása miatt.
Az egészségügyi szervezetek értékelése szerint idén legalább 600 millió eurós pótlásra lenne szükség az egészségügyben. „200 milliót eleve hiányzik az idei költségvetésből, ennyivel alultervezte azt a Pellegrini-kormány, 400 millió euró pedig a várható kiesés a járványhelyzet, a munkanélküliség növekedése miatt” – mondta Marian Petko, a Szlovákiai Kórházszövetség (ANS) elnöke. De ez csak az optimista változat, ha gyorsan beindul a gazdaság. Ha nem akár ennek dupláját is bele kell tolnia a kormánynak a rendszerbe.
Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszter elismerte, hogy valóban súlyos az egészségügy pénzügyi helyzete.
„Valóban, már az eredeti költségvetés is alultervezett volt, mintegy 195 millió euró hiányzott, a koronavírus-válság további több százmillió eurót igényel – jelentette ki a miniszter.
– Foglalkozunk a helyzettel, a pénzügyminisztériummal közösen keressük a megoldást. Nem engedjük, hogy bedőljön a rendszer.” Arról azonban nem beszélt, hogy mikor és mennyi pénzt tud a kormány pluszban az egészségügynek adni.
Havi 180 milliós kiesés
Közben egyre rosszabb helyzetben vannak az egészségbiztosítók is. A járvány okozta válság, elsősorban a járulékok befizetésének elhalasztása, a munkanélküliség emelkedése és a táppénzen lévő szülők kieső járulékai miatt a rendszerbe havonta mintegy 180 millió euróval kevesebb folyik be, vagyis ha akarnak sem tudnak majd annyit fizetni a szolgáltatóknak, amennyit kellene.
„Rendkívül súlyosan érintette a biztosítók járulékbevételeit, hogy a karantén miatt nagyon sokan ápolási szabadságon vagy táppénzen vannak, vagyis az állam fizeti a járulékaikat, ami sokkal alacsonyabb, mint a fizetés alapján kiszámított járulék”
– magyarázta Katarína Kafková, az Egészségbiztosítók Szövetségének (AZP) elnöke. A magánbiztosítók vállalták, hogy a szakorvosi rendelőknek a tavalyi bevételeik 75 százalékát fizetik akkor is, ha ennél kevesebb kezelést végeznek el. Egyleőre a kórházaknak is fizetik a havi átalánydíjat, de csak május végéig van erre fedezetük.
Elsőként a betegszállítók állnak le
A legrosszabb helyzetben a betegszállítók vannak, akik semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek, a biztosítók pedig csak az elvégzett teljesítményt fizetik ki. „Ha nem oldják meg sürgősen a kialakult pénzügyi válságot az egészségügyben, akkor május 1-től nem tudjuk biztosítani a betegszállítást a kórházak számára és a dialízisre” – jelentette ki Ernest Caban, a Betegszállítók Szövetségének (ADZS) az elnöke. A betegszállítók teljesítménye ugyan csökkent, de a járványhelyzet miatt az állam őket is arra kötelezi, hogy készenlétben legyenek, emellett megnőttek a költségeik a védőfelszerelések miatt.
„Arra sem lesz pénzünk, hogy megtankoljuk az autóinkat – jelentette ki Caban. – A legnagyobb gondban a kisebb szolgáltatók vannak, mert nincsenek tartalékaik.”
A Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban a Svet zdravia betegszállító szolgálat viszi a betegeket a kórházak között, kivizsgálásokra, vagy a krónikus betegeket kezelésekre. „A hét végéig várjuk az egészségügyi minisztérium állásfoglalását” – tájékoztatta a Paramétert Matej Kráľ szóvivő. A szolgáltatók jövő héten közös állásfoglalást adnak ki a minisztérium tervei alapján.
-lpj-