1
-illusztráció- (Fotó: Unsplash)
Megosztás
Harrison H. Schmitt tudós, aki az Apollo-program utolsó amerikai emberes űrrepülése során járt a Holdon, felfedezte, hogy allergiás a Holdra. A felszínen kollégáival több órán keresztül gyűjtött kőzetmintákat a NASA számára – írja az Obkec.
Ezek a részecskék a szakértők szerint nagyon veszélyesek, és mielőtt ismét a Holdra küldenék egy újabb legénységet, meg kell oldani ezt a súlyos problémát.
Apollo 17 astronaut Harrison Schmitt collecting regolith samples. Fast forward 50 years https://t.co/NTrAjYYleL pic.twitter.com/Umph32H1ub
NASA History Office (@NASAhistory) May 12, 2022
Schmitt az Apollo 17 1972-es űrmissziójának űrhajósa volt. Erre 1972 decemberében került sor. A Hold felszínén eltöltött 3 nap alatt a geológus kőzetmintákat gyűjtött a Taurus-Littrow völgy környékén.
Amikor azonban több órányi szabadban töltött idő után levette űrruháját a leszállóegységben, érintkezett a kabinban lévő holdporral.
"Amikor először megéreztem a szagát, allergiás reakcióm lett. Feldagadt az orrom belseje, ezt a hangomon is lehetett hallani"
– mondta Schmitt a 2019-es Starmus űrfesztiválon, amelynek létrehozója, Queen gitárosa, Brian May, aki emellett asztrofizikus is.
Azonban nem az amerikai űrhajós volt akkori allergiás volt a holdporra, az apró részecskék belélegzése miatt még a repülősebésznek is több órára abba kellett hagynia a munkáját.
Schmitt úgy véli, hogy ennek a jövőbeli küldetésekre is lesz hatása.
"Egyes személyeknél meg kell figyelni, hogy hogyan reagálnak, ha holdpornak vannak kitéve. Nekik azt javaslom, hogy soha ne kelljen szembenézniük ezekkel a részecskékkel. Azóta, aióta az űrben voltam, számos technikai megoldást dolgoztak ki arra, hogy ne kerüljön be holdpor a kabinba vagy az űrruhába"
– jegyezte meg.
Apollo 17 astronaut Harrison Schmitt was allergic to moon dust.
Fact-O-Pedia (@PediaFact) December 9, 2020
(pls follow for more such facts)#crybabyTrump pic.twitter.com/VVYbaFu3xe
Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint az összes többi űrhajós is szenvedett bizonyos mértékig holdbéli szénanáthától. Ezek tüsszögéshez és orrduguláshoz kapcsolódó tünetek voltak, amelyek azonban gyorsan elmúltak. De olyan esetek is előfordultak, amikor ez az állapot több napig is eltartott.
Az ESA szerint az allergiás reakciót súlyos, de valószínűtlen jelenség is súlyosbíthatja: a statikus töltés. A Holdon lévő azért keletkezik, mert az objektumnak nincs olyan légköre, amely megvédené a sugárzástól. Emiatt az erodálatlan éles talajrészecskék feltöltõdnek és a levegõbe kerülnek, emiatt nagyobb eséllyel jutnak be a légutakba.
Bizarrely, the only geologist to go to Moon – Harrison Schmitt on Apollo 17, final mission – was allergic to moondust. Must have sneezed all way home! https://t.co/mqhAnIOhox pic.twitter.com/oRcQGEn5o1
Marcus Chown (@marcuschown) May 21, 2018
A szakértőket a holdi porszemcsék mérete is aggasztja. Szerintük ez olyan probléma, amelyet gyorsan meg kell oldani, mielőtt az űrhajósokat visszaküldik a Holdra.
"Az emberi hajszálnál 50-szer kisebb részecskék több tucat hétig is a tüdőben maradhatnak"
– mondta Kim Prisk, az ESA tüdőfiziológusa, aki űrrepüléssel foglalkozó űrhajósokkal foglalkozik.
Obkec/para