Az első szlovák lap Dunaszerdahelyen

Csallóközi lenyomatok XII.

Az előző részek:
 
Száznyolcvan éve született Kalocsa Róza
 
A Csallóközt is bejárta a világhírű olasz földrajztudós
 
Nyolcvan évvel ezelőtt nyílt meg az első csallóközi középiskola
 
A dunaszerdahelyi Berger Lipót korszakalkotó találmánya
 
Kisváros a vidék közepén
 
Víg, bohókás Szilveszter-estek 1925-ben
 
Magyarország monographiája
 
Saul nagymagyari fiai
 
Maga alá temette a bedőlt fal
 
Felmetszette a hasát az öreg juhász
 
Ketten udvaroltak egy lánynak Móroczkarcsán

Nem tetszéssel fogadta a Žitný ostrov című új szlovák nyelvű periodikum dunaszerdahelyi megjelenését a Csallóközi Hírlap szerkesztőgárdája. A hetilap első száma 1928. szeptember 15-én hagyta el a nyomdát.

„Különösen a csallóközi és mátyusföldi telepeseknek és az itt működő hivatalnokoknak van szánva, s annak meginditása e körökben nagy megelégedettséggel fogadtatott” – írja a vezércikk szerzője. Majd kifejti: „Mi, akik az itteni őslakók érdekeit képviseljük lapunk hasábjain, és soha meg nem szűnünk a tiszta demokrácia szellemében mindazt ostorozni, ami őslakóink és szűkebb hazánk, Csallóköz érdekeit veszélyeztette, azzal a hittel, azzal a meggyőződéssel fogadjuk az uj lapot, hogy az nem fog akadályokat gőrditeni munkánk elé, nem fogja nemes eszméink, szent meggyőződésünk magasra emelt zászlaját a sárba taposni akarni, mert habár mi a béke hivei vagyunk, ez utóbbi esetben kénytelenek volnánk itt is sikra szállani. Nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, vajon magyar szempontból mennyire nem kivánatos a lap, mert hisz a szlovák polgári iskola mellett e lap lesz a legfontosabb eszköze a szlovákositásnak, csak a lap szellemére leszünk kiváncsiak, vajon kitüzött céljait nem akarja-e majd a magyarság hátán keresztül elérni. A lap fején álló neve, a szerkesztőség tagjai bennünket megnyugvással és bizalommal töltenek el e kérdésben, s reméljük, hogy soha nem lesz okunk arra, hogy laptársunkat a magyarság védelmében ostoroznunk kelljen.”

Žitný ostrov első felelős szerkesztője Jozef Urbánek, adminisztrációs szerkesztője Gustáv Gašpar. Mindketten dunaszerdahelyi lakosok. A Csallóközi Hírlap kuriózumként említi, hogy „az itteni komoly szlovák körökben ellenezték a lap megszületését”. Munkatársai tudni vélik: „mindenáron való megjelentetését a kiadó forszirozta, akinek kezében eddig egy magyar és egy zsidó lap volt (Jüdische Herold), s most három lapja lesz: magyar, zsidó és szlovák. Ez esetben nem a szerkesztők kerestek kiadót, hanem a kiadó keresett hónapok óta szerkesztőket”.

A vezércikkíró továbbá azt nehezményezi, hogy a kiadó a legrövidebb idő alatt megkapta az engedélyt a lap megjelentetésére, „holott egy ugyancsak Dunaszerdahelyen megjelenendő magyar politikai és társadalmi hetilap, a Dunaszerdahely és Vidéke 1925 márciusa óta várja az engedélyt, s kérvénye mind ideig még elintézetlen”.

„Azzal a gondolattal üdvözöljük laptársunkat, vajha a béke szellemében és a »suum ciuque« igazságot osztó elve alapján kezdené és folytatná működését” – fejezi be írását a Csallóközi Hírlap 1928. szeptember 16-án, vasárnap.
 

Lelkes Vince