1
Illusztráció
Megosztás
Tízből tulajdonképpen hat embernek nem tetszik a választások előtti 50 napos, pártpreferenciákra vonatkozó közvélemény-kutatási moratórium bevezetése
A felmérést ezen a téren a Focus ügynökség végezte, 1000 embert kérdeztek meg. A válaszadók 59,4%-a nem ért egyet a moratórium ilyen mértékű meghosszabbításával (jelenleg 14 nap). Közülük 40,3% egyáltalán nem, 19,1% pedig inkább nem pártolja ezt az intézkedést.
A Focus megmérte azt is, hogy az egyes pártok szimpatizánsai között mi a helyzet ezen a téren, és kiderült, hogy az elutasítás a Za ľudíra szavazók közt a legmagasabb, 85%. Alig marad el tőlük a PS-Spolu (84%) és az SaS (83%) szimpatizánsainak aránya, de ugyancsak átlag feletti a módosítás elutasítása az OĽaNO (74%), a KDH (72%) és a Híd (71%) választói körében.
A megkérdezettek 35,6%-a ért egyet a moratórium meghosszabbításával, 17,8% egyértelműen, a másik 17,8% pedig inkább emellett foglal állást. Az intézkedést megszavazó mindhárom párt szimpatizánsai közt természetesen átlagon felüli ennek a támogatottsága, de az SNS-nél a legmagasabb (64%), a Smer és az ĽSNS szimpatizánsai esetében pedig megegyezik (53-53%).
A preferenciákat érintő moratórium ugyanis azt jelenti, hogy 50 nappal, tehát csaknem két hónappal a választások előtt nem jelenhet meg a médiában információ arról, hogy egy-egy politikai párt vagy mozgalomnak mekkora az aktuális támogatottsága. Ez persze csupán azt jelenti, hogy a nyilvánosság nem tudhat róla, a háttérben viszont megrendelhetők ilyen felmérések, tehát az egyes pártok megmérhetik a saját erejüket.
Ez pedig kiegyensúlyozatlanságot jelent az információhoz való szabad hozzáférésben, amiért sokan kritizálták a Smer, az SNS és az ĽSNS által jóváhagyott módosítást, ami várhatóan az Alkotmánybíróságon köt ki. Egyébként nemcsak az ellenzékből, de még a kormány soraiból is érkezett bírálat, nem mástól, mint Peter Pellegrinitől (Smer), Miroslav Lajčáktól (Smer) és Gál Gábortól (Híd) is.
(TASR/parameter)