Az emberi DNS könyvét tárta fel az 5700 éves „rágógumi”

2019. december 18. - 08:23 | Tech

Egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában. 

Az emberi DNS könyvét tárta fel az 5700 éves „rágógumi”
A nőt Lolának nevezték el a tudósok - fotó: BBC

„Ez az első eset, hogy egy ősi teljes emberi genómot sikerült visszanyerni nem csupán emberi csont- vagy fogmaradványból”

- közölte Hannes Schroeder, a Koppenhágai Egyetem kutatója.

„Ez egy nagyon pontos ősi DNS-forrás abból az időszakból, amelyből nagyon ritkán találunk emberi maradványokat” - tette hozzá.

A Dánia déli részén fekvő Syltholmban folyó ásatásokon talált nyírfakátrány-maradványt a kőkori ember használhatta rágógumiként.

A kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy nő fogyasztotta, akinek valószínűleg sötét haja, sötét bőre és kék szeme volt.

Genetikailag az illető jóval közelebb állt az európai kontinensen élt vadászó-gyűjtögető emberekhez, mint az abban az időben Skandinávia középső részén élő emberekhez - állapították meg a kutatók.

Syltholm páratlan lelőhely. Szinte mindent megőrzött az iszap, ami azt jelenti, hogy a szerves maradványok tökéletes állapotban maradtak meg.

A térségben a kutatók találtak növényi (mogyoró) és állati (kacsa) DNS-t, ami megerősítette a kutatók tudását arról, kik és miként éltek több mint ötezer éve a térségben.

A kutatók azonban nem tudják pontosan, hogy a nyírfakéreg pépet miért puhította a nő a szájában: esetleg ragasztóanyaggá akarta alakítani - hiszen az már közismert, hogy az ősember a nyírfaszurkot ragasztóként használta.

Az is lehet, hogy a nő fogtisztításra használta a pépes anyagot, de lehet, hogy éhségét akarta elvenni, vagy csak egyszerűen kőkori rágógumiként szolgált.

MTI

Címkék: kőkorszak, rágógumi, DNS