Az ENSZ felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon az iskolai tananyag politikai célokra való felhasználásától

A 18 tagú, független szakértőkből álló bizottság a jelentésben felkérte az orosz hatóságokat, hogy fejezzék be azt a "széles körű állami propagandát, amelyet az ukrajnai háborúról terjesztenek a közoktatásban"; beleértve egy nemrég kiadott történelmi szöveggyűjteményt és azt a módszertani könyvet is, amely szerintük arra készíti fel az oktatókat, hogyan kell bemutatni a tanulóknak az orosz kormány háborúval kapcsolatos álláspontját.

A bizottság ezenkívül aggodalmának hangot amiatt, hogy az orosz katonák erőszakos cselekményeket követhetnek el ukrán gyerekek ellen.

A bizottsági jelentés azon a kétnapos meghallgatáson alapul, amelyet január 22-én és 23-án tartottak Genfben azon folyamat részeként, amelyben az ENSZ valamennyi tagállamát rendszeresen átvilágítja a gyermekjogok érvényesülésének szempontjából.

A meghallgatáson részt vett orosz delegáció egyik tagja, a szociális- és munkaügyi miniszterhelyettesi posztot betöltő Alekszej Vovcsenko januárban tagadta, hogy Oroszország ukrán gyermekeket hurcolt volna el az ukrajnai háború folyamán, és hozzátette, hogy a háború kezdete óta Oroszország mintegy 4,8 millió ukránról, köztük 770 ezer gyermekről is gondoskodik.

A kijevi vezetés korábban azzal vádolta az orosz hadsereget, hogy a háború kezdete óta mintegy 20 ezer ukrajnai gyereket hurcoltak el szüleik vagy gondviselőjük beleegyezése nélkül Oroszországba vagy valamelyik megszállt területre; ezért az ENSZ Oroszországot is feltette a gyermekjogokat megsértő országok listájára, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pedig nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen.

Az ENSZ gyermekjogi bizottsága Oroszország gyermekjogi helyzetét tíz évvel ezelőtt vizsgálta utoljára. Januárban további öt ENSZ-tagállamban is áttekintették a gyermekjogok helyzetét.

(MTI)