Megosztás
Az ENSZ 6,7 milliárd dollárt kért csütörtökön tagországaitól a koronavírus okozta világjárvány elleni harchoz a legsebezhetőbb országokban; ez az összeg több mint a háromszorosa annak, amelyért másfél hónapja folyamodott.
Az ENSZ március 25-én indította el a világjárvány elleni harcot célzó programját, és kétmilliárd dollárt kért, 37 segítségre szoruló országot jelölve meg benne. Eddig a kért összeg mintegy fele, egymilliárd dollár folyt be, most pedig az eredetileg kért összeget megemelte 4,7 milliárd dollárral.
Marc Lowcock, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben illetékes helyettese indoklásában hangsúlyozta, hogy a világjárvány tetőzése csak az elkövetkező 3-6 hónapban várható a világ legszegényebb országaiban, de már most érezhető a jövedelmek mélyrepülése és a munkahelyek megszűnése, az élelmiszerkészletek elapadása és az árak megugrása, a gyerekeket pedig nincs mivel beoltani és etetni.
A csütörtöki felhívásában a világszervezet kilenccel bővítette a világjárvány szempontjából legsebezhetőbb országok sorát: Benin, Dzsibuti, Libéria, Mozambik, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Sierra Leone, Togo és Zimbabwe került fel rá.
Lowcock szerint a legszegényebb országokban már érezhető a gazdaság zsugorodása amiatt, hogy megszűnnek az exportbevételek, a pénzátutalások és leáll a turizmus.
"Ha nem cselekszünk most, akkor fel kell készülnünk a konfliktusok, az éhínség és szegénység jelentős mértékű növekedésére"
– figyelmeztetett Lowcock, aki szerint a világjárvány olyan kihívás elé állítja az ENSZ-t, amilyennel nem szembesült fennállása óta. Rendkívüli intézkedések megtételére van szükség, ezért a donorországoknak szolidarításból és saját érdeküktől vezérelve kell reagálniuk az ENSZ felhívásra.
David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) igazgatója közölte, hogy az élelmezési ügynökség minden nap mintegy százmillió embernek nyújt segítséget, és amennyiben nem tudnák folytatni ezt az alapvetően fontos tevékenységet, akkor "az egészségügyi világjárványt éhezési világjárvány fogja követni".
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint a segítségre szoruló országokban zömében a járvány figyelése, a laboratóriumi tesztelés és az egészségügyi rendszer gyönge lábakon áll, és valószínűsíthető, hogy vannak olyan, vírust terjesztő közösségek, amelyekről a hatóságok nem is tudnak.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa mindezt megtoldotta azzal, hogy pusztító a világjárvány hatása azokra, akik a háborúk és üldöztetés elől menekültek el otthonukból, és csak közös cselekvéssel lehet elhárítani a koronavírus jelentette veszélyt.
(MTI)