Az EU gyorsítaná a koronavírus elleni vakcinák gyártását, és javítana a tagországok közötti elosztásukon is
Az Európai Unió a legfontosabb feladatának tekinti, hogy gyorsítsa a koronavírus elleni vakcinák gyártását Európában, és javítsa az oltóanyagok tagországok közötti elosztását - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben.
Közölte: a következő hetekben döntés születhet arról, hogy az unió milyen feltételek mellett vezesse be a koronavírus elleni oltást bizonyító EU-igazolványt.
Az oltási igazolvány bevezetése nélkülözhetetlen a "normális élethez való visszatéréshez", és közös európai terv alapján, nemzetközi partnerek bevonásával kell történnie - mondta.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a koronavírus elleni tömeges oltás sokkal gyorsabban menne, ha a vakcinagyártó vállalatok betartották volna az unióval kötött beszerzési keretszerződéseiket.
Emlékeztetett, hogy
a brit-svéd érdekeltségű AstraZeneca gyógyszergyár eddig 17 millió adag vakcinát szállított az Európai Unió országaiba a szerződésekben foglalt 180 millió helyett.
Az elnök felhívta a vállalat figyelmét arra, hogy teljesítenie kell szerződésbéli kötelezettségét, mielőtt az oltóanyagot exportra kínálná. Ezzel kapcsolatban elmondta: az Európai Bizottság szerdán megszigorította az oltóanyagok exportjára vonatkozó szabályozását, további feltételekhez kötötte a kivitel engedélyezését.
Tájékoztatása szerint eddig az unióval szerződésben álló cégek 88 millió adag vakcinát szállítottak a tagországoknak, amelyek ebből 62 milliót használtak fel. Az unióban ez idáig 18,2 millió ember kapta meg az oltás mindkét dózisát, 26 millióan pedig még csak az elsőt - közölte.
Von der Leyen kitért arra is, hogy Joe Biden amerikai elnökkel folytatott egyeztetésük során az együttműködés fontosságát hangsúlyozták a koronavírus-járvány elleni küzdelem és a gazdasági helyreállítás terén.
Az uniós vezetők kétnapos konferenciájának középpontjában a koronavírus-járvány aktuális helyzetének áttekintése, a transzatlanti kapcsolatok, továbbá az egységes piac, a digitális átállás, a Földközi-tenger keleti térségében kialakult helyzet, az EU és Oroszország közötti kapcsolat, valamint az euró nemzetközi szerepe állnak.
MTI
