1
-illusztráció- (Fotó: TASR/AP)
Megosztás
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért - mint mondta - az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez, ugyanakkor nem zárja ki, hogy az uniós külső határok infrastruktúráját uniós költségvetésből finanszírozzák.
Ylva Johansson kedden Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva közölte, az Európai Uniónak régóta az a politikája, hogy nem járul hozzá szögesdrótkerítések építéséhez az uniós külső határokon, majd hozzátette: nem hisz abban, hogy Brüsszel álláspontja megváltozna ezzel kapcsolatban.
A svéd uniós biztos hangsúlyozta: az Európai Unió körül falak és drótkerítések építése több okból sem jó megoldás. Szavai szerint a migráció hatékony ellenőrzéséről már jóval azelőtt gondoskodni kell, mielőtt az emberek elérnék az EU-t.
Johansson ugyanakkor nem zárta ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák. Elismerte, hogy a tagállamoknak meg kell védeniük a határaikat, és közölte, hogy már különítettek el forrásokat, egyebek mellett megfigyelési tevékenységet segítő eszközök beszerzésére.
"Meg kell védeni a külső határokat, amihez a lehető leghatékonyabban kell felhasználnunk az uniós forrásokat, ezért nem zárom ki a fizikai infrastruktúra finanszírozását sem"
– fogalmazott.
Ezzel összefüggésben a belügyi biztos jelezte, a brüsszeli testület kész arra, hogy forrásokat biztosítson egyebek mellett a határokon alkalmazott felszerelések beszerzésére, vagy a mobil, illetve állandó infrastruktúra létrehozására.
A menedékkérők tagállamok közötti elosztását lehetővé tevő szolidaritási mechanizmussal kapcsolatban azt mondta: noha nem állnak rendelkezésére konkrét számok, egyre növekszik a migránsok tagállamok közötti átvételének aránya.
Az uniós tartózkodásra nem jogosult migránsok visszaküldésével kapcsolatban közölte: az uniós bizottság már korábban javaslatot tett a származási országba történő visszaszállítás hatékonyságának növelésére, ahogy a vonatkozó határrendészeti eljárások felgyorsítására is. Johansson reményét fejezte ki, hogy a tagállamok tárgyalni kezdenek a biztonságos országok közös listájának létrehozásáról a visszaküldés megkönnyítése érdekében.
Az uniós biztos azt mondta, az illegális bevándorlás 2015-ös rendkívüli hulláma az EU-ban az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb migrációs válságát okozta, és megosztotta az uniót. Noha a megosztottságot a tagállamok leküzdötték, a migrációval kapcsolatos megközelítések továbbra is eltérőek.
Johansson végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagállamok mihamarabb hozzájárulnak a migrációs és menekültügyi paktum reformjának jóváhagyásához, ami – mint megjegyezte -, ha az intézmények által megszabott időn belül meg is valósul, évekbe fog telni, amíg az összes új jogszabályt teljes körűen alkalmazni lehet.
(MTI)