Megosztás
A közeljövőben sűrűsödni fognak az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni légicsapások, és az idei végre az átmenet éve kell, hogy legyen Szíriában - hangsúlyozta Francois Hollande francia elnök éves külpolitikai terveinek ismertetése során a párizsi Élysée-palotában csütörtökön.
Az államfő szerint a szövetségesek csak akkor győzhetik le a terrorszervezetet, ha felszámolják a rakkai és moszuli főhadiszállását Szíriában, illetve Irakban.
Franciaország korábban csatlakozott az Egyesült Államok légi műveleteihez, és azóta felváltva mérnek csapásokat a terrorszervezet szíriai és iraki hadállásaira.
Párizs katonai aktivitása miatt gyakran kerül a dzsihádisták célkeresztjébe, a szélsőségesek november 13-án merényleteket hajtottak végre a francia fővárosban, amelyek során 130 emberrel végeztek.
Hollande ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy
a béke korszaka csak akkor jöhet el, ha Bassár el-Aszad szíriai diktátor távozik a hatalomból.
Az elnök a francia diplomáciai testület előtt tartott beszédében kijelentette: szívesen látná, hogy Irán visszatérjen a nemzetközi közösségbe, és ez szerinte csak az iszlám köztársaság hozzáállásán múlik.
Hollande felszólította Teheránt, hogy tegyen meg mindent a szaúdi-iráni viszály rendezéséért, és ennek megkönnyítésére felajánlotta országa segítségét.
"Franciaország kész eljátszani a szerepét, hiszen abban a különleges helyzetben van, hogy képes mindenkivel, mindenkiért beszélni" – mutatott rá a francia államfő, aki jó kapcsolatokat ápol az öböl menti szunnita országokkal is.
A regionális vetélytársaknak számító Szaúd-Arábia és Irán kapcsolata január elején romlott meg azt követően, hogy Rijád kivégeztetett egy síita ajatolláhot, amelyre válaszul a feldühödött tömeg rátámadt a vahhábita királyság teheráni nagykövetségére. Rijád végül megszakította diplomáciai kapcsolatait az iszlám köztársasággal.
Hollande a következő héten Párizsban fogadja Haszan Róháni iráni elnököt, ugyanakkor a közeljövőben Egyiptomba, Jordániába és Ománba is ellátogat, hogy megbeszéléseket folytasson a regionális feszültségforrásokról.
"Franciaországnak mindent meg kell tennie, hogy hozzájáruljon a Közel-Kelet stabilitásához" – mutatott rá.
Az Európai Unió sorsáról, illetve a Brexit lehetőségéről beszélve az államfő az eurózóna életben tartásának fontosságát hangsúlyozta.
"Franciaország szeretné, ha Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradna, ez Európa és az Egyesült Királyság közös érdeke", de ha ez mégsem így történik, figyelnünk kell, nehogy magával rántsa az eurózónát is – mondta Hollande.
A brit kormány még 2017 vége előtt népszavazást tart Nagy-Britannia EU-tagságáról, de a brit sajtóban és az elemzői közösségben is konszenzussá vált az a vélemény, hogy a referendumra ez év őszéig sort kerít.
MTI/para