1
Fotó: Paraméter
Megosztás
Ahogy nagyon-nagyon enyhén szólva keresetlen Facebook-posztjukban írják, a DAC-Slovan rangadóra készített magyar-szlovák nyelvű „emléksál” verte ki náluk a biztosítékot.
Olyannyira, hogy „hagyománytudat nélküli, meggondolatlan érvekkel, silány és felháborító alkotásnak” minősítették aztat… Írva vagyon ezenkívül, hogy megengedhetetlennek tartják úgymond a „hasonló közhangulat rombolásához vezető emléktárgyak értékesítését”. Meg képzeld el, „tervbevételét” is. Merthogy „a DAC másról szól”…
Fotó: Facebook – YBS
Ühüm! Izé, ha nem tudnátok, a DAC egyébként szurkolói többségének természetesen a fociról szól. Meg arról, hogy kell egy csapat! Kell egy közösség, amellyel azonosulni lehet! Méghozzá jóban, rosszban, öcsikéim.
Még mielőtt valaki a nagyérdemű „keménymag” tagjai közül rögtön a bús picsába küldene itt alant, előre kell bocsátanom, hogy személy szerint én már akkor DAC-szurkoló voltam, amikor a szóban forgó társaságnak vélhetően a nyolcvan százaléka még meg sem született. Vagy esetleg épp ott tartózkodott, ahová engem esetleg elküldene most…! Illetve még tervbe sem volt véve…!
Ami csak annyit jelent, hogy nekem például az égvilágon senki nem írhatja elő, hogy miről szól a DAC.
Bár ez, vagyis az, hogy az YBS-kiáltvány megfogalmazói szerint miről szól a DAC, egyáltalán nem derült ki. Nem írták ugyanis le a fiúk. Bazira óvatos duhajként mindössze odáig jutottak gyermeteg „forradalmiságukban“, hogy másról…! Meg izé, aszongyahogy: „hagyománytudatról“...!
Ami vajon, mi a faszom, fijjug???!!!
A magyar értelmező szótár megvan? De hagyjuk is, hiszen nyilván kár belétek…
Megnyugodhattok persze, nem volt nehéz kitalálnom, miről szól szerintetek a DAC.
Arról, hogy „ szar szlovákia“, meg „szlovákok nincs hazátok“, és „lesz még Felvidék Magyarországé“, plusz, hogy „magyarul énekelünk, egész ország ellenünk“!
Ezt persze nem mertétek világgá kürtölni! Amely tény csak azt bizonyítja, hogy ezeket az általok kurvára hősiesnek gondolt sületlenségeket csak csordában meritek gajdolni. Abban a tévhitben élve, hogy erre van „IGÉNY”. Meg: ÍGY VÁLNAK VELETEK TELJESSÉ A MECCSEK.
Mert az ilyen “hagyománytudattól“ indul be Macej – Živkovič, Huk, Šatka, Davis, Ljubičič, Simon, Divković, Pačinda, Koštrna, Lupták, Malec meg Čmelík, ugye?
A Világi meg eztet a “hagyománytudatot“ elkúrja itt nektek/nekünk „a sajátos, felelőtlen kivitelezésű sállal”, ugye…? Mert akkora áruló ő, hogy szlovák nyelven is kommunikál a csapat szurkolóival, játékosaival.
Azokkal a szlovák szurkolókkal (is), akik többek között azoknak a szlovák ajkú régi DAC-sztároknak az utódai, akik nélkül most ti legfeljebb a magyarországi mézeskalácsstadionokban ronthatnátok a levegőt! Netán gittet rághatnátok valami harmadrangú gittegyletben. Annak az „arculatát” gründolhatnátok nyálcsorgatva.
Apropó gittegylet. Ha már akkora magyarok vagytok, hogy majd elrepedtek tőle, tudja valaki közületek (ha igen, hányan), hogy mi az a GITTEGYLET? Nos, aki tudja, az ugrálhat, magyarkodhat kedvére, ha ő csak így képes hódolni nemzete oltára előtt.
Aki viszont nem tudja, jobban teszi, ha kussol. Illetve megtanulja, mit jelent magyarnak lenni!
És ha sikerül meghódítania a nemzettudat azon magaslatait, amelyeket az alapiskolai tanulmányai alatt a magyar irodalom-, nyelvtan- és történelemórákon kellett volna megmásznia, nyilván ráébred arra, hogy rajta kívül a tízezres MOL-arénában olyan futballszurkolók, olyan magyarok, szlovákok, de akár hottentották is vannak, akiktől egyik YBS-tag sem különb! Sőt!