Az MKP megtalálta legfőbb ellenségét, és nem fogod kitalálni, mi az!

Nyilvánvaló tehát, hogy a Berényi József vezette pártnak most minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy plusz szavazatokat szerezzen, ellenkező esetben – választási kudarc esetén – a párt léte kerülne veszélybe, amivel az MKP vezető politikusai is tisztában vannak.

A tavaly év végi menekültellenes hangulatot meglovagolva a párt kampánya először a bevándorlók befogadása elleni aláírásgyűjtésre épült, de tudni kell azt is, hogy a petíciókkal a politikai tömörülések elsődleges célja általában az adatbázis-építés, mivel nincs sikeres kampány adatbázis nélkül – amely alapján a voksolás közeledtével személyesen tudják ösztönözni szimpatizánsaikat.

A párt weboldalán található számláló alapján ezidáig 70 ezer aláírást gyűjtöttek össze, és ha feltételezzük, hogy az adat hiteles, kijelenthető, hogy a kampány ezen részét sikeresen elvégezték.

Csakhogy közben Magyarországon kerítés épült, a továbbra is naponta ezrével érkező bevándorlók már nincsenek szem előtt, és így a szavazók már nem olyan fogékonyak erre a témára. Természetesen az MKP-nak – ahogy a többi pártnak – van választási programja is, de mivel kijelenthető, hogy a szavazók többségének pártszimpátiáját nem a pártprogram alapozza meg, Berényiéknek új témát kellett felkutatniuk.

Talán az utóbbi két parlamenti választás eredményeiből okulva az MKP most inkább nem vette elő közvetlenül a Hidat és Bugár Bélát, hanem egy teljesen új "ellenséget" talált magának.

Ez az ellenség pedig az Új Szó napilap.

Az egész január közepén indult, miután Bárdos Gyula, az MKP elnökségi tagja, egyben a Csemadok elnöke úgy nyilatkozott, az általa vezetett szervezet teljes mellszélességgel az MKP-t támogatja. Ezt követően a Csemadok 23 tagja nyílt levélben bírálta Bárdos kijelentését, és kijelentették: "a továbbiakban se a Csemadok nevét, se a Csemadok gyűléseit ne használják fel a saját kampányuk részeként". Miután ezt az Új Szó megírta, Berényi József MKP-elnök közleményben reagált a napilap cikkére, melyben többek között ilyen kijelentések hangzottak el:

"A Magyar Közösség Pártja megnyitotta 2016-os parlamenti választási listáját. Fiatalok, függetlenek, civilek, társadalmi szervezetek jelenléte igazolja, hogy nyitott, az új elképzelések iránt fogékony a mai MKP. Nem kellet sokat várni arra, hogy a Most-Híd és a hozzájuk közel álló Új Szó intenzív lejáratási kampányba kezdjen mindenki irányában, akivel az MKP meg tudott egyezni a közös lista kialakításáról. A legnagyobb támadást az MKP – Csemadok-összefogás kapta, mondván, a Csemadok csak 1989 előtt kötelezte el magát, azóta nem. Azok, akik ezt állítják – lásd: Most-Híd és Új Szó – pontosan tudják, hogy ez nem igaz. Ezért nyugodt szívvel mondhatom: hazudnak."

Aztán teltek-múltak a napok, és az egyetlen szlovákiai magyar napilap feltárta, hogy a magyarországi Bethlen Alap támogatásait – 2015-ben több mint 500 millió forintot – Berényi főleg a hozzá közel álló szervezetek között osztja szét.

Az Új Szó cikkére Berényi József renkdívüli sajtótájékoztatón reagált, amely már majdnem véget ért, de Berényi, mintha még gyorsan eszébe jutott volna valami, elmondta, "hol van elásva a probléma gyökere": ott, hogy a napilapnak szerinte nem fontos a nemzeti identitás építése.

Ha már a Bethlen Alap támogatásai a felszínre kerültek, a szlovákiai magyarság egyik legfontosabb kulturális intézménye, a 60 éves múlttal rendelkező Ifjú Szivek Táncszínház úgy döntött: közzéteszi, hogy már tavaly ősz óta hiába kopogtatnak Berényinél azért, hogy az MKP elnöke javasolja felvételüket a "nemzeti jelentőségű intézmények" listájára, hogy ők is pályázhassanak a Bethlen Alap támogatásaira.

A támogatásra jelölt intézményeket egyébként az MKP javasolja, az összegről pedig a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) hivatott dönteni – melynek szlovákiai képviseletében szavazati joggal az MKP elnöke, Berényi József, valamint alelnöke, Farkas Iván élhet.

Berényi a felvetett problémára nem válaszolt, ahogy arra sem, miért nem tartja méltónak az Ifjú Szivek felvételét a nemzeti jelentőségű intézmények közé, hanem újra az Új Szót vette elő.

"A Most-Hídhoz közeli Új Szó kampánytémává tette a nemzeti jelentőségű intézmények kérdését, ezért az MKP vezetősége csak a március 5-ei parlamenti választások után kíván visszatérni a témához. Meggyőződésünk, hogy az Ifjú Szivek Táncszínház sem kíván részesévé válni az MKP lejáratását célzó hangulatkeltésnek"

– nyilatkozta akkor az MKP elnöke.

Nem sokkal később aztán új fejezet kezdődött az MKP Új Szó elleni hadjáratban. A Facebookon egy Losoncon élő, nyugalmazott tanár levelét tették közzé az alábbi címmel: "Böszörményi Istvánnak elege van az Új Szóból, betelt a pohár", melyben Böszörményi az Új Szónak címzett levelében azt fejtegeti, miért mondja le a napilap előfizetését. Levelét így zárja:

(…) csatlakozom azok népes táborához, akik az Új Szót már kézbe sem veszik, mint annak a pártnak a szócsövét, amely fennen hangoztatja, hogy MOSZT HIDakra van szükség, de nem veszi észre, hogy felégeti maga mögött a magyar közösséggel összekötő hidat… Ezennel lemondom a lap több mint hat évtizedre visszanyúló előfizetését, ne küldjenek többé postai utalványt, fizetésre felszólító levelet!

Üdvözlet nélkül:

Böszörményi István ny. gimn. tanár

Ami még meglepőbb az egészben, hogy az MKP nem csak közzétette a levelet, hanem fizetett hirdetésként propagálja azt a Facebookon – így buzdítva híveit arra, hogy mondják le az előfizetésüket.

Annyi biztos, hogy az MKP az utóbbi egy hónapban egy dolgot elért. Az Új Szó Facebook-oldalán rendre jelennek meg a napilapot bíráló MKP-szimpatizáns kommentelők, akik közben elfelejtik – vagy nem is tudják -, hogy ha kommentelnek, azzal csak az oldal forgalmának tesznek jót, hiszen a Facebook algoritmusai így az ő ismerőseik számára is megjelenítik a lap által posztolt tartalmakat.

Hogy volt-e értelme az MKP számára a napilap szapulásába kezdeni, erre pénzt és energiát fordítani, azt jelenleg senki nem tudja megmondani, de

a válasz bizonyára március 6-án mindenki számára ismert lesz.

(parameter)