Az OECD-től is kapott egy pofont a szlovák oktatásügy
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői is megállapították, hogy Szlovákiában roppant kevés pénzt fektetnek az oktatásügybe.
Az OECD a szlovák oktatásügyet is értékelő jelentésében megjegyezte, hogy mindez megmutatkozik a szlovákiai pedagógusok és igazgatók alacsony béreiben, abban, hogy rendkívül kevés a pénz az oktatásügyi segédeszközökre, beleértve a tankönyveket, illetve az óvodai oktatás iránti alacsony keresleten is.
José Ángel Gurría, az OECD elnöke szerint Szlovákia márpedig jelenleg olyan helyzetben van, amikor lehetősége nyílna több pénzt fordítania az oktatásügyre, beleértve a tanárok béreit is, emellett több forrást kellene biztosítani a minőségibb segédeszközökre és iskolai felszerelésre. Gurría szerint így legalább megközelíthetnénk az OECD tagállamainak átlagát, mert most eléggé alatta vagyunk.
Az OECD tagállamai átlagban a GDP-jük 3,5%-át fordítják az oktatásügyre, míg Szlovákiában ez az arány mindössze 2,5%.
Juraj Draxler (Smer-SD) miniszter tömören annyit mondott a jelentésre, hogy ezzel csak egyet lehet érteni.
Az OECD jelentésében az áll, hogy 2012-ben a szlovákiai pedagógusok bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkhöz viszonyítva a legalacsonyabb volt az OECD-országok körében. Ugyanabban az évben Szlovákia volt az egyetlen OECD-tagország, amelyben a pedagógusok a szakmai végzettséggel rendelkezők bérének kevesebb mint felét vihették haza.
Ez a tény márpedig nem igazán motiválhatja a fiatalokat, hogy ezt a hivatást válasszák, másrészt a már pedagógusként dolgozókat sem. Az OECD szerint elsődleges prioritásként kellene kezelni a tanárok bérének emelkedését. Elismerik ugyanakkor azt, hogy 2013 és 2015 között évente 5%-kal emelték a pedagógusbéreket. Gurría szerint ez ugyan jó irányba halad, de az emelés mértékét nem tartja elegendőnek.
Az iskolaügyben tapasztalt pénzhiány a jelentés szerint megmutatkozik abban is, hogy kicsi az érdeklődés az óvodák iránt.
Az OECD azzal érvelt, hogy az óvodák finanszírozását az államnak kellene átvennie a helyi önkormányzatoktól, hogy biztosíthassák minden 3 és 5 év közti kisgyermek számára az óvodai elhelyezést, és egy esetben sem merüljön fel, hogy a szülő az illetékek miatt nem engedheti meg magának, hogy gyermekét óvodában helyezze el.
Az OECD jelentése szerint Szlovákiában túl sok az iskola, csökkenteni kellene a számukat. "Növelné a a pénzforrások felhasználásának hatékonyságát a rendszerben, egyszersmind az oktatásügy színvonalát. Erre vonatkozóan olyan tanácsokat is adtak, hogy szükség volna a kisiskolák szorosabb együttműködésére, például megoszthatnák a tantermeiket, sportpályáikat, felszerelésüket, de akár a pedagógusaikat is.
2005 és 2015 között a diákok száma mintegy ötödével csökkent, ám az iskolák száma mindössze 5,5%-kal, a tanárok száma pedig közel 8%-kal. A jelentésben megjegyzik, hogy az iskolák és a tanárok számának csökkenése lassabb, mint a diákoké.
Figyelmeztettek arra is, hogy
némely iskolában túl kevés a diák, ami ezáltal megnöveli az iskola egy diákra eső fenntartási költségeit. Úgy vélik, segíthetne a helyzeten, ha bevezetnék a minimális osztálylétszámot.
Juraj Draxler erre úgy reagált, hogy nincs akadálya az iskolák konszolidációjának, ám azok esetében kerülhet erre sor, amelyek nem képviselnek minőséget.
Az OECD jelentésében arról is ír, hogy a hátrányos helyzetűek közül
elsősorban a roma gyerekek iskolai integrációja sikertelen, korlátozott.
Közölték, hogy ezek a gyerekek gyakran már az alapvető készségekre sem tesznek szert, emiatt pedig kiszorulnak a munkapiacról. Szlovákia ezzel azok közé az országok közé tartozik, ahol a szülők szociális-gazdasági helyzete a legerősebben befolyásolja a diák eredményeit.
A jelentésben arról is szó esik, hogy
Szlovákiában kevés diák tanul közvetlenül a cégeknél, holott már bevezetésre került a duális oktatási rendszer, melynek lényege, hogy a bekapcsolódó cégek átvállalják a diákok oktatásának egy részét.
Az OECD szerint Szlovákiában meglehetősen sok a szakmai felépítményi program, ám viszonylag kevesen jelentkeznek rá. Ezt annak tudják be, hogy a felépítményi programok nem elég csábítóak a diákok számára, mivel a képzettségüket nem emelik kellőképpen.
Az OECD emellett megjegyzi, hogy Szlovákiában nem tartják figyelemmel kellőképpen a munkapiaci folyamatokat a tekintetben, hogy a végzős diákok végül milyen területen helyezkednek el. Ezzel korlátozzák egyrészt a szakpolitika megalkotását, másrészt magukat a diákokat is, akik nem rendelkeznek elegendő információval arról, milyen irányba lépjenek.
Denník N/para
